Bauer Mihály
Bauer Mihály

2022. január 21. Péntek

Bauer Mihály

szobrász, festőművész

Névváltozatok

Pauer

Születési adatok

1794.

Buda

Halálozási adatok

1854. március 18.

Pest


Család

Unokája: Bauer Rudolf (1879–1932) atléta, diszkoszvető, olimpiai bajnok.

Iskola

Művészi tanulmányait a bécsi és a müncheni akadémián végezte.

Életút

Pesten szobrászműtermet tartott fenn (a Kerepesi út–Nyár u. sarkán, 1821-től). Vidéki kastélyok számára készített dekoratív műveket (pl. egy olasz ízlésű kandalló a lovasberényi Cziráky-kastélyban). Pesti munkái közül kiemelkedik a volt Diana-fürdő falát díszítő, később elpusztult domborműve (Akteont szarvassá változtató Diana) és az óriás méretű (nyolc méter magas!) Szent Kristóf-szobor (V. kerület, Váci u.–Kristóf tér sarok, 1833). Később a pesti Városháza megrendelésére öt szobrot és egy címert készített (1842–1847). Vidéki munkái közül még ismert a csóri Nedeczky-síremlék, ill. a hajósi r. k. templom szószékének szobrászati díszei.

Emlékezet

Schwachhofer Ignác háza 1789-ben készült el a belvárosi Váci utcában, s 1791-ben patikát nyitott ugyanitt. Schwachhofer az épületre, a gyógyszertára fölé egy hatalmas méretű Szent Kristóf-festményt helyeztetett, mivel gyógyszertára a Nagy Kristófhoz nevet kapta. A kép olyan meghatározó volt, hogy a gyógyszertár melletti tér már 1792-ben a Christoph Platz (= Kristóf tér) nevet kapta. A ház később Birly Ede Flórián orvos tulajdonába került, aki 1830-ban Hild Józseffel teljesen átépíttette azt. A továbbra is működő patika bejáratához Birly egy hatalmas Kristóf-szobrot készíttetett Bauer Mihállyal. A herkulesi termetű meztelen férfit ábrázoló belvárosi Szent Kristóf homokkőszobor volt Pest első köztéri szobra. A szobor a reformkori Pest egyik nagy látványossága lett, a legtöbb korabeli városképen is szerepelt, ill. a kortárs utazók is megemlítették. A Birly-házat a szoborral együtt 1909-ben lebontották, a szobrot három részre szétfűrészelték, majd a budapesti Városháza II. számú udvarán újra felállították (1944-ben végleg elpusztult, a szobor fejét rajta a kis Jézus kezével a Fővárosi Képtár őrzi a Kiscelli Múzeum épületében). A lebontott Birly-ház emlékét egy Szent Kristófot ábrázoló dombormű őrizte (1910-től; 1944-ben ez is elpusztult; 1974-ben Asszonyi Tamás készített egy újabb emléktáblát a Kristóf tér 4. számú épület falára). A bp.-i Kerepesi úti temetőben nyugszik, egy sírban unokájával. A család síremléke is ott látható.

Irodalom

Irod.: Benedekné Győri Lujza: Az empire építészet Pesten. (Bp., 1927)
Schoen Arnold: A budapesti központi városháza. (Bp., 1930)
Prohászka László: Szoborhistóriák. (Bp., 2004).

Megjegyzések

ÚMÉL I. téves születési adat: 1789!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője