Batthyány Lajos
Batthyány Lajos

2022. január 16. Vasárnap

Batthyány Lajos, németújvári gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1860. július 27.

Egyed, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1951. december 27.

Polgárdi


Család

Anyai nagyapja Batthyány Lajos (1807–1849) politikus, miniszterelnök. Sz: Batthyány Géza (1838–1900) politikus, nagybirtokos, Batthyány Emanuela (1837–1922). F: 1882-től Andrássy Ilona gr. (1858–1952), id. gr. Andrássy Gyula és gr. Kendeffy Katalin leánya.

Iskola

Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte; a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett és diplomáciai vizsgát tett (1881).

Életút

Rövid külügyi szolgálatot követően, házasságkötése miatt ikervári birtokára vonult vissza (1882). Győr vm. és Győr város főispánja (1884–1892), fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzó (1892. márc.–1896. okt.), utóbbi minőségében a fiumei tengerészeti hatóság elnöke. Országgyűlési képviselő (Győr, 1896–1901; Fiume 1901–1905; Bodajk 1905–1910). A Szabadelvű Párt tagja, de a zsebkendőszavazás után a Disszidensekkel együtt kilépett (1904), majd az Alkotmánypárthoz is csatlakozott, 1910-ben már párton kívüli ‘67-esként szerzett mandátumot, de az év végén lemondott. A Főrendiház tagja (1893–1896 és 1910–1918), majd a két vh. között az örökös jogú főrendek által választott felsőházi tag (1927–1939). Visszavonult a közélettől, halála előtt néhány hónappal (91 évesen!) kitelepítették Budapestről. Az 1905-ös belpolitikai válság idején életre kelt tulipán mozgalom egyik vezetője, az Országos Tulipánkert Szövetség elnöke (1905–1906). A tulipán mozgalom tagjai elsősorban magyar árukat vásároltak, magyar termékeket fogyasztottak, továbbá azt hirdették, hogy a magyaros motívumokat, ill. a népviseletet az úri divatban is fel lehet használni.

Elismerés

Győr város díszpolgára (1894).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője