Batthyány Gyula
Batthyány Gyula

2024. december 8. Vasárnap

Batthyány Gyula, németújvári gr.

festőművész, grafikus

Születési adatok

1887. május 10.

Ikervár, Vas vármegye

Halálozási adatok

1959. január 20.

Budapest


Család

A Batthyány család szabadbattyáni ágának leszármazottja, gr. Batthyány Lajos (1807–1849) miniszterelnök dédunokája. Sz: Batthyány Lajos (1860–1951) politikus, nagybirtokos, gr. Andrássy Ilona (1858–1952), id. gr. Andrássy Gyula (1823–1890) és gr. Kendeffy Katalin (1830–1896) leánya. Fia: Batthyány Bálint (1916–1962).

Iskola

A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa, a párizsi Julian Akadémián tanult, majd Münchenben, Angelo Janknál képezte tovább magát (1905–1907). Később nagy hatással volt még művészetére Leon Szamoljovics Bakszt, a Gyagilev-féle Orosz Balett díszlettervezője.

Életút

Két évet Firenzében töltött, majd Afrikába és a Közel-Keletre utazott (1910-es évek). Kiállító művész, első kiállítását a bp.-i Ernst Múzeumban rendezte (Beck Ö. Fülöppel, 1914-ben), majd évente, rendszeres állított ki uo., valamint a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban (1914–1922). Saját birtokán megalapította a bicskei művésztelepet (1922), az itt készült alkotásokat először a Nemzeti Szalonban (1922: Tavaszi tárlat), majd az Ernst Múzeumban mutatták be (1923). Később Egerben és Pécsett rövid életű magániskolát hozott létre (Pekáry Istvánnal, 1937-ben). Az 1930-as–1940-es években is rendszeresen bemutatta új munkáit Budapesten; kiállításai közül különösen nagy visszhangot váltott ki a Ferenczy Bénivel közös fellépése (a Műbarátban, 1942-ben). A II. vh. után kitelepítették (1951), majd egy koncepciós perben öt év börtönbüntetésre ítélték (Márianosztrán raboskodott: 1952– 1956), bomlott elmével, a bp.-i hárshegyi elmegyógyintézetben hunyt el. A Művészház és a Benczúr Társaság tagja. A két vh. közötti arisztokrata körök, a mondén társasági élet festője, akinek művészete az angol preraffaelitákéval, a bécsi és a gödöllői szecessziós törekvésekkel, ill. a szimbolizmussal rokon vonásai ellenére magányos jelenség a 20. sz.-i magyar festészetben. Sajátos, megnyújtott alakjait Daumier szatirikus stílusával hasonlóan ábrázolta; a luxus-örömlányok, az elegáns úriemberek, a gengszterek, maffiózók világa távolságtartóan ironikus. Képeinek stílusát kontúros rajzmodor jellemzi, műveinek többsége erotikával telt, ahol a különös figurák pózolnak, kifejezéseik teátrálisak. Az 1920-as évektől az orosz balett látványelemeinek hatására, a Nemzeti Színház és az Operaház számára díszleteket és színházi dekorációkat is tervezett. Dekorációi nemcsak a szürrealizmussal, hanem az art decóval is rokoníthatóak. Életművének jelentős részét alkotják továbbá könyvillusztrációi, elsősorban kortárs magyar irodalmat (Herczeg Ferenc, Tormay Cécile műveit) illusztrált. Történelmi érdeklődését bizonyítja a Képek a magyar múltból (1942) c. rajzsorozata, továbbá a Széchenyi apotheózisa (1941) és az Ezerév küzdelmei (1942) c. olajképe.

Emlékezet

A két vh. között Bicskén és Budapesten élt és alkotott. Rendbe hozatta a bicskei kastélyt, keleti szárnyának homlokzatát átalakította, a Batthyány-mauzóleum építését befejezte. A Batthyány-kastély ekkor 80 helyiségből állt, köztük egy egészen rendkívüli alkalmakkor használt, minden luxus igényekkel kielégített fogadószobából. A királypuccs idején, a királyi pár (IV. Károly és Zita királyné) a tervek szerint ide húzódott volna vissza: a király azonban nem akarta, hogy őt egy Batthyány-nak a kastélyában fogják el. A kastély különlegessége volt még a lámpaszoba, ahol több száz, muzeális értékű lámpát és egyéb világítóeszközt őriztek. A kastélyt, amelyet országos hírű arborétum és angolpark vesz körül a II. vh. után előbb részlegesen (1957), majd teljesen felújították (1983–1989). A II. vh. után leányárvaház működött itt (1953-tól Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon). A kastély nyugati szárnyában állandó Batthyány-emlékkiállítás működik, ahol Batthyány Gyula néhány festménye is megtekinthető. Budapesten műterme a Hunyadi János úton volt, ahol elsősorban portrémegrendeléseinek tett eleget, ill. az 1930-as–1940-es években híres estélyeket adott, amelyeken a korszak reprezentatív személyiségei rendszeresen megjelentek. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). – Batthyány Gyula 1942-ben állította ki Ezer év küzdelme c., a magyar történelmet monumentális „képregényként” bemutató olajfestményét (amelyet a Fővárosi Képtár még ekkor megvásárolt). Feltehetően e nagyszabású és méreteiben is lenyűgöző (300 x 250 cm) mű sikerén felbuzdulva látott hozzá Az ókortól napjainkig összefoglaló című, 200 lapra tervezett történelmi sorozatához. E grandiózus vállalkozás, mely az egyetemes történelem, magyar művész által alkotott, legnagyobb szabású képi áttekintését adta volna, csupán töredékeiben készülhetett el. Kb. másfélszáz lap, akárcsak képeinek nagy része elkallódott vagy lappang, késői műveit hűséges inasa őrizte meg. Néhány képe itthon a Magyar Nemzeti Galériában látható, ill. a Velencei Modern Képtár, a Firenzei Városi Galéria és a San Franciscó-i Múzeum tulajdonában van. Az utóbbi években művészete egyre ismertebbé vált: képtárak, aukciós házak árverésein rendszeresen szerepel. Első monográfiáját Molnos Péter állította össze (2007), aki igyekezett az eddig előkerült műveit is számbavenni.

Elismerés

A Párizsi Világkiállítás bronzérme (1937).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Ernst Múzeum. Budapest (Beck Ö. Fülöppel, 1914
Gara Arnolddal, Pólya Tiborral, 1921
1924
1929
1932)
Bécs (1932)
Műbarát. Budapest (Ferenczy Bénivel, 1942)
Széchenyi apotheózisa. B. Gy. grafikai. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Budapest, 1991–1992)
B. Gy. illusztrációi a Kisfaludy Sándor című színműhöz. Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzem (állandó kiállítás, Badacsonytomaj, 2006-tól)
emlékkiállítása: Mű-terem Galéria (Budapest, 1997).

Főbb művei

F. m.: írása: Egy festő útinaplójából. (Magyar Művészet, 1933)
albuma: Képek a legnagyobb magyar életéből. Az előszót gr. Széchenyi Viktor írta. (Bp., 1941)
könyvillusztrációi: Tormay Cécile: A régi ház. Reg. B. Gy. rajzaival. (Bp., 1914
7. kiad. Bp., 1919
újabb kiadásai: 1920 és 1923)
Bodrogh Pál: Bolyongás. Versek. B. Gy. rajzaival. (Bp., 1929)
Bodrogh Pál: Kisfaludy Sándor. Romantikus játék versekben. Írta B. P., rajzolta B. Gy. (Bp., 1930)
Ijjas Antal: Széchenyi kapitány. Életrajzi reg. (Bp., 1943)
Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Reg. (Bp., 1943)
Szili Leontin: Szerelmes muzsikusok. Elb.-ek. B. Gy. rajzaival. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Bálint Aladár: B. Gy. gróf képei. – Török Gyula B. Gy. gróf képei. (Nyugat, 1914)
B. Gy. 92 képe és rajza… (Művészet, 1914)
B. Gy. 92 képe és rajza. (Művészet, 1914)
Perneszi: B. Gy. (A gyűjtő, 1914)
Bálint Aladár: Három művész kiállítása az Ernst Múzeumban. B. Gy., Pólya Tibor, Gara Arnold. (Nyugat, 1921)
Genthon István: B. Gy. gróf képei. (Napkelet, 1935)
gr. Zichy- Pallavicini Edina: Gyula Batthyány. (Revue de Hongrie, 1936)
Farkas Zoltán: B. Gy. és Ferenczy Béni kiállítása. (Magyar Csillag, 1942)
Lóránth László: Paletta. A bevezetőt Kopp Jenő írta. 48 műmelléklettel és több mint száz képpel illusztrálva. (Bp., 1944)
Pogány Ö. Gábor: B. Gy. művészetéről. (Hevesi Szemle, 1984)
B. Gy. „Széchenyi apotheózisa”. Kat. A műveket vál., a kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette T. Ridovics Anna. (Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1991)
Peterdi Ede: Gr. B. Gy. (Bicskei Tükör, 1998)
Molnos Péter: B. Gy., az elveszett Magyarország festője. Monográfia. A művek fejezetet összeáll. Molnos Péter és Kieselbach Tamás. (Népszabadság Könyvek. Bp., 2007
angolul is)
Szegő György: Elveszett kvalitások. Gr. B. Gy. „filmes” festészete. (Régi–új magyar építőművészet, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője