Bátori Irén
Bátori Irén

2024. október 12. Szombat

Bátori Irén

író

Névváltozatok

Zelk Zoltánné 

Születési adatok

1905. december 6.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1958. július 24.

Budapest


Család

Férje: 1933-tól Zelk Zoltán (1906–1981) író, költő.

Iskola

Jászberényben éretts., a Zeneművészeti Főiskolán ének-zene szakos tanári okl. szerzett.

Életút

A Népszava, a Pesti Hírlap, a II. vh. után a Szabadság (1945-től), majd a Kisdobos munkatársa (1952–1958).

Meséket, ifjúsági és gyermekregényeket, ill. elbeszéléseket írt. Férjével együtt a Kisdobos című népszerű gyermeklap alapítója.

Emlékezet

1933. nov. 16-án kötött házasságot Zelk Zoltánnal. Másfél évig különböző albérletekben laktak (Nagy Lajos király útja, Ilka utca, Thököly út, Gyarmat utca), 1935-ben költöztek a zuglói Balázs utca 24. számba. 1947 őszén költöztek a Columbus utca 54/b. számban lévő háromszobás, összkomfortos lakásba. Zelk Zoltánt 1957. jan. 17-én letartóztatták és nov.-ben államellenes tevékenység koholt vádjával három évi börtönre ítélték. A vizsgálati fogság alatt Bátori Irén váratlanul elhunyt. Zelk Zoltán 1958. okt. 18-án szabadult, a Columbus utcai lakásba már nem térhetett vissza, mert azt a zuglói kerületi tanács már másnak utalta ki. A költő Columbus utca 54/b című, 1961-ben írt versében örökítette meg hajdani lakását és felesége alakját. Sirály című megrendítő költeményében is emléket állított feleségének. A II. vh. idején, amikor férje, Zelk Zoltán munkaszolgálatos volt számos tábori lapot írt hozzá. Miután megszökött, ő bujtatta zuglói lakásán. A II. vh. után ő gondozta Zelk Zoltán levelezését. Amikor Zelk Zoltán börtönbüntetését töltötte, Bátori Irén rövid betegség után meghalt. A zuglói hatóságok gyorsan intézkedtek: a bútorokat, könyveket, kéziratokat, köztük a leveleket, kirámolták az udvarra az immár lakatlan otthonból, hogy kiutalhassák a lakást; a holmikat szél fújta, eső verte, egészen addig, amíg Zelk Zoltán öccse raktárba nem szállíttatta azokat. A Zelk-levelezés – tábori lapok, levelek, egyéb kéziratok – túlélték az elázott könyveket: megmaradtak az Ukrajnából küldött üzenetek, ezek ma is a Zelk-hagyaték legértékesebb részei.

Főbb művei

F. m.: Kék virág. Versek. (Bp., 1931)
Tündérkereső Jutka. Mese. (Bp., 1946)
Erős Matyi és más mesék. (Bp., 1948)
Kemény lecke. Reg. (Bp., 1953)
Akik győzni tanulnak. Reg. Ill. Kass János. (Bp., 1955)
A tücsök hegedűje. Mesék. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1957).

Irodalom

Irod.: Sinka Erzsébet: Tábori posta. (Holmi, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője