Család

Sz: Bibok József gazdatiszt, Huszka Ágnes.

Iskola

Iskoláit szülővárosában, Szegeden, Aradon és Pesten végezte.

Életút

Tanulmányai befejezése után, nagybátyja, Huszka József ügyvéd irodájának munkatársa (1853–1854), majd a kiskunfélegyházi árvaszéknél hivatalnok (1854–1858). A Borászati Lapok (1858–1861), a Győri Közlöny mukatársa (1861–1867), a Nagykanizsán kiadott Zala-Somogyi Közlöny, ill. a Zalai Közlöny segédszerkesztője (1867–1871), szerkesztője (1872. jan. 1.–1882; 1887. jan. 1.– 1896: szerkesztője és kiadója is). Hosszabb ideig Konstantinápolyban élt, majd Rómába és Párizsba költözött (1872–1875). A 19. sz. végének egyik jelentős vidéki újságírója. Élénk szerepet játszott Nagykanizsa közéletében. ő adta ki Nagykanizsán Magyarország első hölgyélclapját, a Kandi Klárit (1868. okt.–dec.). Versesköteteket is kiadott, színműveket és útirajzokat írt, ill. Nagykanizsa történetével foglalkozó történeti munkákat írt. Az 1880-as években ő rendezte Nagykanizsa városi levéltárát.

Emlékezet

Nagykanizsán temették el, síremlékét a város 2006-ban felújította.

Szerkesztés

A Borászati Lapok (1858–1861), a Győri Közlöny mukatársa (1861–1867), a Nagykanizsán kiadott Zala-Somogyi Közlöny, ill. a Zalai Közlöny segédszerkesztője (1867–1871), szerkesztője (1872. jan. 1.–1882; 1887. jan. 1.–1896: szerkesztője és kiadója is). Az Adatok Zala megye történetéhez című történeti folyóirat szerkesztője (1876–1878). A Zalai Tanügy című lap szerkesztője és kiadója (1880–1887). A Párisi Lapok szerkesztője (Edelényi Lajossal, 1878).