Család

Sz: Batisweiler János, Heim Etelka.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1920), a hamburgi és a kieli nőklinikákon folytatott tanulmányokat (1926– 1927), a szülészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán asszisztense (1918– 1922), a II. sz. Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1922–1926), egy. tanársegéde (1926–1929), egy. adjunktusa (1929–1939) és magántanára (1932–1939), egyúttal a Klinika mellett létrehozott Szövettani és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1926–1939). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem ny. rk. (1939–1940), ny. r. tanára (1940–1951) és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója (1939–1959). A II. vh. után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, de Tanszékét visszakapta (1945). A szülészet és a nőgyógyászat minden jelentős kérdésével, különösen nőgyógyászati urológiával fogl. A szegedi klinikán bevezette a posztoperatív osztályt, az ún. izolált újszülött osztályt, továbbá ingyenes terhesambulanciát alakított ki. Alapvetően új eredményeket ért el a méhrák műtéti úton történő gyógyításában, a női nemiszervi tuberkulózis patogenezise és klinikuma vizsgálatában.

Emlékezet

Igen jelentős orvostörténeti éremgyűjteménye. Az orvosi numizmatikai Batizfalvy-éremgyűjteményt a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti éa Nőgyógyászati Klinika őrzi.

Elismertség

A Magyar Nőgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja, alelnöke (1947–1959).

Szerkesztés

A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1939–1959). A Délvidéki Szemle alapítója, felelős kiadója és a szerkesztőbizottság tagja (1942–1944).