Iskola

Az ELTE BTK-n muzeológus okl. szerzett (1957).

Életút

Az Iparművészeti Múzeum muzeológusa (1957–1973), főmuzeológusa (1973-tól); a Textilgyűjtemény (1973–1979), majd a Bútorgyűjtemény vezetője (1979-től). Iparművészet-történettel elsősorban az újkori bútorművészet és a keleti szőnyegek történetének nemzetközileg is elismert kutatója. Az ő felfedezése – többek között – a világhírű 15. sz.-i állatalakos Crivelli szőnyegtöredék. A Crivelli-szőnyegen a 16 ágú „csillagok” minden második szegmensében két madár képe váltakozik két négylábú állat képével. A csillagok között kis rozetták és nyolcágú csillagok láthatók. Az oszmán-török szőnyegek nemzetközileg elismert szakértője 1984-ben tudományos publikációjában tette - Crivelli-szőnyeg néven - világszerte ismertté ezt a töredéket, amelyhez hasonlót ábrázol Carlo Crivelli velencei festőművész két festményén, 1482-ben, ill. 1486-ban. A Crivelli-szőnyeg és Batári Ferenc személye oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az Iparművészeti Múzeum e híres műtárgyát Batári Ferenc halálának második évfordulóján, az emlékére Batári-Crivelli- szőnyeg-nek nevezte el.

Emlékezet

Emlékére rendezte meg az Iparművészeti Múzeum az Oszmán-török szőnyegek című kiállítást (2007–2008), s erre az alkalomra egy Batári Ferenc-emlékkönyvet is kiadtak. Budapest XI. kerület Hollósy Simon utca 4. szám alatt lakott; emlékére a házat a hegyvidéki önkormányzat emléktáblával látta el (2008. szept. 24-én).

Elismerés

Pasteiner Gyula-emlékérem (1976), Móra Ferenc-emlékérem (2001).

Szerkesztés

Népszerű művészettörténeti írásai a Szalon című lapban jelentek meg (1999–2003).