Bassola Zoltán
Bassola Zoltán

2022. január 26. Szerda

Bassola Zoltán

pedagógus, politikus

Születési adatok

1902. június 4.

Kötcse, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1968. június 26.

Budapest


Család

Fia: Bassola Péter (1944–) nyelvész.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – latin–görög–magyar szakos tanári okl. (1928), pedagógiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1937).

Életút

A bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnázium helyettes, majd r. tanára (1928–1934), az Országos Közoktatási Tanács segédtitkára, jegyzője (1934–1938). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) segédtitkára, titkára, osztálytanácsosa, majd az V/1. Ügyosztály (középiskolai ügyek) helyettes vezetője (1938–1944). A II. vh. után a VKM egyik újjászervezője, majd a minisztérium osztályvezetője, nyugdíjazásáig adminisztratív államtitkára (1946–1948), nyugdíját megvonták (1949). Magántanításból és műszaki fordításból élt (1949–1957), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tud. munkatársa (1957–1968). Tisztviselőként támogatta a lengyel menekültek balatonbolgári gimnáziumát, a német megszállás alatt, mint minisztériumi ügyosztályvezető számos zsidó pedagógusnak adott mentesítő levelet (1944. márc.–okt.), a nyilasok hatalomátvétele után nem tette le az új kormányra a hivatali esküt, bújkálni kényszerült. Kutató pedagógusként elsősorban a reformpedagógia képviselőinek (pl.: Ovide Decroly munkásságával), neveléslélektani kutatásokkal fogl. Visszaemlékezése fontos kordokumentum.

Főbb művei

F. m.: Decroly pedagógiai rendszere. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
A nevelő lelki függetlensége. (Magyar Paedagogia, 1943)
Ki voltam… Egy kultuszminisztériumi államtitkár vallomásai. Szerk. Jáki László, Kardos József. (Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: Borbándi Gyula: Emlékezés B. Z.-ra – halála harmincadik évfordulóján. (Új Hevesi Napló, 1998).

Megjegyzések

Lexikonok téves születési helye: Bp.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője