Basch Árpád
Basch Árpád

2022. január 19. Szerda

Basch Árpád

festőművész, grafikus

Születési adatok

1873. április 16.

Budapest

Halálozási adatok

1944.

Budapest


Család

Sz: Basch Károly, Pintschof Róza. F: Reich Margit.

Iskola

Az állami technológiai iskola I. osztályának befejezése után Hollósy Simon müncheni magániskolájában tanult, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan növendéke. Párizsi tanulmányútja során megfordult a Julien Akadémián és Kádár Gábor litográfus műhelyében. Olaszországi és angliai tanulmányútjai után Budapesten telepedett le (1896).

Életút

Plakátokat, egyéb reklámgrafikai műveket alkotott, a magyarországi alkalmazott grafika külföldön is elismert, nemzetközi színvonalú megalapítója. Első, nagyobb alkalmazott grafikai megbízásai a millenniumi ünnepségek rendezvényeihez kötődtek (1896), majd az 1900-as évek elején kereskedelmi plakátokat, prospektusokat és hirdetéseket tervezett – többek között – a pöstyéni Gyógyfürdőnek, a Gottschlig Rt.-nek, a Dortrecht Életbiztosítónak, az Adria Hajózási Társaságnak és Biztosítónak. Az I. vh. alatt hadifestőként szolgált (1914–1918), ismert alkotása a Nemzeti Áldozatkészség Szobra (alkotó: Sidló Ferenc) felavatási albumának és plakátjának tervezése (utóbbi Barta Ernővel, 1915) és A Kárpátok védői című panorámaképe (1917). Grafikájában az Art Nouveau sajátos, naturalisztikus elemekkel kevert változatát alakította ki. Tájképeket és portrékat is festett, műveit finom, kissé stilizált naturalizmus, később akadémikusabb stílus jellemzi.

Szerkesztés

A Magyar Géniusz szerkesztője (1898–1902), a Magyar Salon rajzolója, címlapot tervezett az Otthonnak (1898) és album-naptárat Az Ujság című lapnak (1907).

Kiállítások

F. kiállításai: gyűjteményes: Műcsarnok (Bp., 1922)
Nemzeti Szalon (Bp., 1925
1927)
csoportos: Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete állandó műkiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1894)
Ezredéves Országos Kiállítás Képzőművészeti Osztálya (Bp., 1896)
Tavaszi Nemzetközi Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1897)
Rendkívüli kiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1897)
Tavaszi Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1900)
Az önarckép. Művészház (Bp., 1923)
Budapesti gyűjtők és művészek érem- és plakátkiállítása. Iparművészeti Múzeum (Bp., 1924)
Nemzetközi Alpin Képkiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1930).

Főbb művei

F. m.: plakátjai: Kühne Mezőgazdasági Gépgyár. (1901)
Rennerit azbeszt pala. (1900 k.)
könyvillusztrációi: Lenkei Henrik–Velszi Bárd [Wallesz Jenő]: A mulató Budapest. (Bp., 1896)
Út a halhatatlanság forrásához. Az MKE jelmezestélye. Szerk. (Bp., 1897)
Krúdy Gyula: Ifjúság. Rajzok és elb.-ek. (Bp., 1899)
Herczeg Ferenc: Szelek szárnyán. Útirajz. (Bp., 1905)
Papp Zoltán: Rekviem. Iza emlékezete. Versek. (Bp., 1918).

Irodalom

Irod.: A plakátművészet Magyarországon. (Magyar Iparművészet, 1901)

Lyka Károly: B. Á. képei. (Esti Kurír, 1925. jan. 25.)

e. a. [Elek Artúr]: A két Basch és Szentgyörgyi István. (Az Ujság, 1927. febr. 27.)

Undi Imre: Látogatás a Százados úti művésztelepen. (A Nép, 1921. aug. 20.)

Eltűnt festők és szobrászok. (A Mai Nap, 1945. jún. 16.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője