Basch Andor
Basch Andor

2024. november 14. Csütörtök

Basch Andor

festőművész

Születési adatok

1885. május 19.

Budapest

Halálozási adatok

1944. június 23.

Budapest


Család

Sz: Basch Gyula (1851–1928) festőművész.

Iskola

A bp.-i mintarajziskolában Zemplényi Tivadarnál, majd Karlovszky Bertalannál tanult (1903–1904). Párizsban a Julian Akadémián J. P. Laurens-nál, majd egy évig Henri Matisse magániskolájában képezte magát (1904–1909).

Életút

A nyarakat Nagybányán, Ferenczy Károlynál töltötte, a nagybányai iskolán kívül alkotott, de a jubiláris kiállításon részt vehetett (1912). Az I. vh.-ban haditudósító, hadifestőként szolgált (1914–1918). Az összeomlás után Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1920–1924), majd Párizsban telepedett le (1925), utóbb Dél-Franciaországban élt (1931–1935; 1935-ben tért haza). A Könyves Kálmán, az Előítéletek legyőzéséhez elnevezésű szabadkőműves páholy tagja. Franciás hatást tükröző, felfokozott temperamentumú művei a színek és formák ellentéteire épülnek, a feszültséget sugárzó, felbomló körvonalak, a sajátos szálkás festésmód ellenére kiegyensúlyozott hatást keltenek. Legismertebb alkotásai izgatott hangulatú enteriőrjei és csendéletei utolsó, 1935 utáni alkotó korszakából származnak. A magyarországi zsidóság deportálása idején öngyilkos lett.

Elismertség

A Szinyei Társaság alapító tagja (1920-tól), a KUT tagja.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Rudnay Gyulával és Lux Elekkel. Ernst Múzeum (Bp., 1919)
Salon des Tuileries (Párizs, 1932)
Fränkel Szalon (Bp., 1938)
emlékkiállítása: Magyar Nemzeti Galéria (Bp., 1965)
csoportos: az OMKT kiállításai Műcsarnok (Bp., 1914–1942)
a császári és királyi sajtóhadiszállás kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1916
1917)
Műcsarnok (Bp., 1918)
Amszterdam (1921)
Helsingfors és Stockholm (1922)
Ernst Múzeum (Bp., 1922
1924
1933)
Salon d’Autumne. Salon des Indépendents (Párizs, 1925)
Zürich (1931)
Párizs (1931
1935)
Tamás Galéria (Bp., 1941
1943).

Főbb művei

F. m.: képei: Mediterrán tér. (1923)
Telefonpóznák. (1932)
Hatvany Ferenc műterme. (1935)
Gyümölcs és paprika. (1936)
Csendélet gallérokkal. (1937)
Erzsébet híd csendélettel. (1938)
Csendélet almákkal. (1939)
Virágcsendélet (1940)
Férfiarckép. (1940)
Almás kancsós csendélet. (1941)
Csendélet őszi gyümölcsökkel. (1941)
Csendélet kaláccsal és almákkal. (1941)
Önarckép. (1944).

Irodalom

Irod.: Herman Lipót: B. A. művészete. (Magyar Művészet, 1936)
Oltványi (Artinger) Imre: B. A. művészete. (Nouvelles Revue de Hongrie, 1941)
Farkas Zoltán: B. A. művészete. (Tér és Forma, 1944)
B. A. emlékkiállítása. Kat. A kiállítást Wertheimer Klára rendezte, az előszót Farkas Zoltán írta. (Bp., 1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője