Család

Sz: Bartók Géza a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főfelügyelője, az ún. országos vetésjelentések szerkesztője, Balogh Mária.

Iskola

A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzői okl. szerzett (1935), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1973).

Életút

Az MTA Népzenetudományi Bizottság munkatársa (1936–1940), a Magyarország című lap kritikai rovatának újságírója, zenekritikusa (1940–1944), az MTA Népzenekutató Csoportjának tud. munkatársa (1950–1962), az MTA Nyelvtudományi Intézet Nagyszótári, majd Fonetikai Osztályának tud. munkatársa (1963–1969), az ELTE BTK Fonetikai Tanszék tud. főmunkatársa (1971– 1975). C. egy. tanár (1975–1984). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945–1948). Tudományos pályafutásának kezdetén népzenei és nyelvjárási gyűjtéseket végzett, 1944-ben elsőként kereste fel az akkoriban áttelepített csángó-székelyeket. Az 1940-es években több kisebb művészi és tudományos egyesület tagjaként modern zenei műsorokat, és elsőként József Attila-estet szervezett. Különösen értékes, a szovjet zenei életet bemutató rendezvénye (Orosz zenei bemutató, 1941. jún. 11.!). Több ezer dallam átírása és kontrasztív népzenei kutatásai hatására érdeklődése a beszédintonáció és az énekelt szöveg hangváltozásainak feltárása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a beszédhangoknak az énekelt szöveghez történő alkalmazásának vizsgálata terén, kidolgozta a beszédhangok kötésének változásait és a magyar hangsúlyok új osztályozási rendszerét javasolta. Feldolgozta a magyar hanglejtés-ábrázolás fejlődését a kezdetektől napjainkig, majd az intonálás ábrázolására új írásmódot dolgozott ki. A zenei és a beszédhangok egyidejű képzésének megfigyelésére bevezette az ún. hármas felvételeket (énekelt dallam+dallam szöveg nélkül+szöveg dallam nélkül). Feltevése szerint a beszéd intonálásának eszközei már a tagolt beszéd megjelenésekor a nyelvhez idomultak.

Elismertség

Az MTA Fonetikai Bizottsága tagja (1976-tól). A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1966-tól).