Bartók Imre
Bartók Imre

2025. február 7. Péntek

Bartók Imre

orvos, szemész

Névváltozatok

1907-ig Berger

Születési adatok

1892. március 5.

Budapest

Halálozási adatok

1979. május 12.

Budapest


Család

Sz: Bartók Lipót, Steiner Helén.

Iskola

A bp.-i Tavaszmező utcai gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915).

Életút

A I. vh.-ban, mint népfelkelő katonaorvos teljesített szolgálatot (1916–1918), a bp.-i tudományegyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1918–1919), a Tanácsköztársaság támogatása miatt, annak bukását követően kénytelen volt állását feladni (1919). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) baleseti orvosszakértője (1921–1948), egyúttal több budapesti gépgyár szemész szakorvosa és a Vakok Intézete szemorvosa (1948–1968), a bp.-i Madách téri Rendelőintézet nyugdíjas szemész főorvosa (1968-tól). Szemészeti balesetekkel, traumatológiai szemészettel, elsősorban az ipari sérülésekből származó hályogbetegségekkel fogl. Különösen értékes tudománytörténeti tevékenysége; feldolgozta a magyarországi szemorvoslás történetét (A magyar szemészet története, 1954), amely a magyarországi orvostörténet kimagasló teljesítménye. Kisebb szemészettörténeti írásai közül kiemelkedik a szemüveg magyarországi történetével és az első magyarországi optikusok tevékenységével kapcsolatos munkái.

Elismertség

A Magyar Szemorvos Társaság tb. tagja (1978-tól).

Szerkesztés

Ifjúkorában verseket is írt, amelyek a Debrecen (1911) és az Ország–Világ című lapokban jelentek meg (1911).

Főbb művei

F. m.: Nystagmus alternans esete. (Gyógyászat, 1924)
A belső elválasztási zavarok szerepe az uveitisek pathogenezisében. (Gyógyászat, 1925)
A terhességgel és a szoptatással kapcsolatos szembántalmak. (Therapia, 1925)
A gyengénlátók oktatásának kérdéséhez. (Gyógyászat, 1927)
Lehet-e a szemből a szervezet betegségeit kórismézni? (Gyógyászat, 1927)
A látószerv ipari sérülései és megbetegedései, különös tekintettel a vas- és fémmunkások szemsérüléseire. (Magyar Orvos, 1928)
A luetikus és metaluetikus szembajok kezeléséről. (Magyar Orvos, 1928)
A szemgyógyítás újabb módszerei. (Magyar Orvos, 1928)
Az endokrin zavarok által okozott hályogról. (Gyógyászat, 1931)
A szemorvoslás és a szemorvosi tudomány története Magyarországon. (Bp., 1931)
Látási hallucinációk. (Gyógyászat, 1932)
A magyar szemészet a XIX. század első felében. (Bp., 1932)
Baleset és ideghártyaleválás. (Budapesti Orvosi Újság, 1933)
A retinitis pigmentosáról. (Orvosképzés, 1934)
Sérülésből származó elsődleges zöldhályogok és azok kártalanítása. (Orvosi Hetilap, 1935)
Szemészeti curiosumok a judicatúrában. (Munkaügyi Szemle, 1937)
Az orvosi tudomány haladása a vaksági statisztika tükrében. (Egészség, 1939)
Nem álltam be még a sorba. Versek. (Bp., 1941)
A szem ipari sérülései és megbetegedései. A szembalesetek kártalanítása. (Bp., 1947)
Szemészeti tanulmányok. Többekkel. (Bp., 1948)
A magyar szemészet története. Monográfia. (Bp., 1954)
A foglalkozási szembetegségek. (Munkavédelem, 1957)
A színlátás zavarai mérgezésekben. (Szemészet, 1965)
Svéd–magyar orvosi kapcsolatok. (Acta Sueco– Hungarica. Bp.–Stockholm, 1969).

Irodalom

Irod.: Szállási Árpád: A magyar szemészet szemész történészei. (Orvosi Hetilap, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője