Bartók Imre
orvos, szemész
Névváltozatok
1907-ig Berger
Születési adatok
1892. március 5.
Budapest
Halálozási adatok
1979. május 12.
Budapest
Család
Sz: Bartók Lipót, Steiner Helén.Iskola
A bp.-i Tavaszmező utcai gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915).Életút
A I. vh.-ban, mint népfelkelő katonaorvos teljesített szolgálatot (1916–1918), a bp.-i tudományegyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1918–1919), a Tanácsköztársaság támogatása miatt, annak bukását követően kénytelen volt állását feladni (1919). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) baleseti orvosszakértője (1921–1948), egyúttal több budapesti gépgyár szemész szakorvosa és a Vakok Intézete szemorvosa (1948–1968), a bp.-i Madách téri Rendelőintézet nyugdíjas szemész főorvosa (1968-tól). Szemészeti balesetekkel, traumatológiai szemészettel, elsősorban az ipari sérülésekből származó hályogbetegségekkel fogl. Különösen értékes tudománytörténeti tevékenysége; feldolgozta a magyarországi szemorvoslás történetét (A magyar szemészet története, 1954), amely a magyarországi orvostörténet kimagasló teljesítménye. Kisebb szemészettörténeti írásai közül kiemelkedik a szemüveg magyarországi történetével és az első magyarországi optikusok tevékenységével kapcsolatos munkái.Elismertség
A Magyar Szemorvos Társaság tb. tagja (1978-tól).Szerkesztés
Ifjúkorában verseket is írt, amelyek a Debrecen (1911) és az Ország–Világ című lapokban jelentek meg (1911).Főbb művei
F. m.: Nystagmus alternans esete. (Gyógyászat, 1924)A belső elválasztási zavarok szerepe az uveitisek pathogenezisében. (Gyógyászat, 1925)
A terhességgel és a szoptatással kapcsolatos szembántalmak. (Therapia, 1925)
A gyengénlátók oktatásának kérdéséhez. (Gyógyászat, 1927)
Lehet-e a szemből a szervezet betegségeit kórismézni? (Gyógyászat, 1927)
A látószerv ipari sérülései és megbetegedései, különös tekintettel a vas- és fémmunkások szemsérüléseire. (Magyar Orvos, 1928)
A luetikus és metaluetikus szembajok kezeléséről. (Magyar Orvos, 1928)
A szemgyógyítás újabb módszerei. (Magyar Orvos, 1928)
Az endokrin zavarok által okozott hályogról. (Gyógyászat, 1931)
A szemorvoslás és a szemorvosi tudomány története Magyarországon. (Bp., 1931)
Látási hallucinációk. (Gyógyászat, 1932)
A magyar szemészet a XIX. század első felében. (Bp., 1932)
Baleset és ideghártyaleválás. (Budapesti Orvosi Újság, 1933)
A retinitis pigmentosáról. (Orvosképzés, 1934)
Sérülésből származó elsődleges zöldhályogok és azok kártalanítása. (Orvosi Hetilap, 1935)
Szemészeti curiosumok a judicatúrában. (Munkaügyi Szemle, 1937)
Az orvosi tudomány haladása a vaksági statisztika tükrében. (Egészség, 1939)
Nem álltam be még a sorba. Versek. (Bp., 1941)
A szem ipari sérülései és megbetegedései. A szembalesetek kártalanítása. (Bp., 1947)
Szemészeti tanulmányok. Többekkel. (Bp., 1948)
A magyar szemészet története. Monográfia. (Bp., 1954)
A foglalkozási szembetegségek. (Munkavédelem, 1957)
A színlátás zavarai mérgezésekben. (Szemészet, 1965)
Svéd–magyar orvosi kapcsolatok. (Acta Sueco– Hungarica. Bp.–Stockholm, 1969).
Irodalom
Irod.: Szállási Árpád: A magyar szemészet szemész történészei. (Orvosi Hetilap, 1994).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)