Iskola

A nagykanizsai piarista gimnáziumban éretts. (1901), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1905).

Életút

A Kendeffy-uradalom erdészetének vezetője (a Retyezát hegység erdeiben lévő, Malomvízen, 1906–1919), hg. Batthyány- Strattmann László nagykanizsai uradalmának erdőmestere, ill. az ebből létrejött Nagykanizsai Erdőgondnokság vezetője (1919– 1948). Magyarországon elsők között fogl. a magashegységi erdők megőrzésének kérdéseivel, az erdők és a környezetvédelem összefüggéseivel, erdősávok, fasorok és ún. zöldfolyosók fontosságával. 1920-ban elsőként vetette fel a Kis-Balaton nemzeti parkká nyilvánítását. Ornitológiai munkássága is értékes: Nagykanizsa és környéke, a Retyezát és a Baláta-tó ősi lápvilága madár- és erdőfaunáját vizsgálta, ill. észak-európai körutazása alkalmával is végzett madártani megfigyeléseket (1944). Erdőmérnöki pályafutása kezdete óta naplót vezetett, amely fontos forrása a 20. sz.-i erdőgazdálkodásnak; egyúttal kortörténeti és szociológiai leírását adta a Retyezáton élő nemzetiségeknek.

Emlékezet

Emlékét a nagykanizsai Zalaerdő Zrt. épületének udvarán bronz mellszobor őrzi (Szabolcs Péter alkotása, Múzeum tér, 2007. nov. 13-ától).

Elismertség

A Madártani Intézet és az Országos Erdészeti Egyesület tagja.

Szerkesztés

Madártani megfigyeléseit az Aquila című folyóirat közölte.