Bartha Miklós
Bartha Miklós

2022. január 17. Hétfő

Bartha Miklós, kisborosnyói

politikus

Születési adatok

1848. november 14.

Rugonfalva, Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1905. október 19.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Nagyszebenben végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1872).

Életút

Udvarhely vármegye első aljegyzője (1872–1873), országgyűlési képviselő (Udvarhely vármegye, 1873–1875; Kolozsvár I. választókerület, 1881–1884; Csíkszeredai választókerület, 1884–1887; Oklándi választókerület, 1887–1892; Nagyajtai választókerület, 1892–1896; Gyulai választókerület, 1897–1901; Zentai választókerület, 1901–1905); közben birtokain gazdálkodott (1875–1880). A Balközép Párt, majd az Elvhű Balközép (1873–1874) és az Egyesült Közjogi Ellenzék (1874), ill. a 48-as Függetlenségi Párt tagja (1874-től), később az Ugron Gábor vezette erdélyi szárnyhoz (Ugron-párt) csatlakozott (1881). Az Ugron- párt elnöke (1881–1901), az ún. zsebkendőszavazás után pártjával együtt visszalépett a 48-as Függetlenségi Pártba (1904). A magyar közjogi ellenzék egyik legismertebb alakja, írásaiban és beszédeiben elsősorban a közös minisztériumok megszüntetését, a vámunió felbontását, a különálló, magyar vezényleti nyelvű hadsereg megteremtését, valamint az önálló magyar külpolitika kialakítását szorgalmazta. Szépirodalommal is fogl., néhány drámáját is bemutatták.

Emlékezet

Síremléke fekvő bronzszobrával a budapesti Kerepesi úti temetőben volt (1907-től), bronzszobrát a Városligetben állították fel (Istók János alkotása, 1914; 1945 után lebontották). Emlékét a Bartha Miklós Társaság őrizte (1925-től).

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja (r.: 1898).

Szerkesztés

A kolozsvári Ellenzék című politikai napilap alapítója (1880), felelős szerkesztője (1880–1895), ill. főszerkesztője (1895–1905). A lap 1883-as évfolyamában megjelentetett cikksorozatával indította el az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakítását célzó mozgalmat. A Magyar Hírlap (1891-től) és a Magyarország című napilapok állandó vezércikkírója (1893-tól).

Főbb művei

F. m.: A Függetlenségi Párt. (Kolozsvár, 1890)
Nyílt szó a kolozsvári plébániatemplom környékének lebontása ügyében. (Kolozsvár, 1896)
Hangulatok. (Bp., 1898)
Kazár földön. Útleírás. (Kolozsvár, 1901
2. kiad. a bevezető tanulmányt Kovách Aladár írta
új kiad. 1996
új kiad. sajtó alá rend., a szöveget gondozta Szőcs Zoltán, Vasvári Erika. Piliscsaba, 2003)
Erzsébet királyné emlékezete. (Eger, 1907)
B. M. összegyűjtött munkái. I–VI. Sajtó alá rend. Samassa János, Szmertnik István, Sztankovics Ferenc. Az előszót Ábrányi Kornél, az életrajzot Sebesi Samu írta. (Bp., 1908–1913)
Verőfény. Hangulatok. (Bolyai könyvek. Bp., 1940)
Ez a föld Magyarország! B. M. nemzetiségi cikkei. Sajtó alá rend. Kemény Gábor. (Pécs, 1941)
színművei: Melanie. Dráma. (bem.: Kolozsvári Nemzeti Színház, 1888)
A feleség. Dráma. (bem.: Vígszínház, 1902).

Irodalom

Irod.: Csernátonyi Gyula: B. M. emlékezete. (Kolozsvár, 1906)
Kemény Gábor: Ez a föld Magyarország. B. M. nemzetiségi cikkei. (Pécs, 1941)
Kemény Gábor: B. M. és a nemzetiségek. (Pécs, 1943)
Bernát István: A liberális nemzeteszmétől a konzervatív sovinizmusig. B. M. (BME Marxizmus-Leninizmus Intézete Közleményei, 1988)
Fitos Vilmos: B. M. emlékezete. (Erdélyi Tükör, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője