Bartha Antal
Bartha Antal

2024. december 6. Péntek

Bartha Antal

történész

Születési adatok

1927. április 3.

Budapest

Halálozási adatok

1999. december 13.

Budapest


Család

Sz: Szabó Terézia. Munkáscsaládból származott, igen korán árvaságra jutott, állami menhelyeken és árvaházakban nevelkedett. F: 1. Gorn Angelika nyelvtanár. 2. Jurek Eszter műkorcsolyázó, edző. Fia: Bartha Vladimir (†1995); leánya: Bartha Erzsébet.

Iskola

Polgári iskolái után a Nagykőrösi Református Tanítóképző ösztöndíjasa, majd a Debreceni Református Kollégiumban tanult. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója (1947–1948), a Kazanyi Egyetemen tanult, majd az Odesszai Egyetemen történelem szakon végzett (1954), a történelemtudományok kandidátusa (1964), doktora (1975).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Középkori Osztályának muzeológusa, egyúttal az MTA–TMB-n Molnár Erik aspiránsa (1954– 1958); közben régészeti expedíciót vezetett Mongóliában (1955). Az MTA Történettudományi Intézet Középkori Osztályának tud. segédmunkatársa (1958–1960), tud. munkatársa (1960–1968), tud. főmunkatársa (1968–1976), az MTA Néprajzi Kutatóintézet tud. főmunkatársa (1976–1978), tud. tanácsadója (1978–1988). Az ELTE BTK címzetes egy. tanára (1979-től). A népi kollégiumi mozgalom egyik kezdeményezője, a Dózsa György Népi Kollégium megszervezője (1946), az ogy.-i választások idején kormánybiztos (1947). Magyar őstörténettel, elsősorban a honfoglalás előtti magyarság társadalomtörténetével fogl. A Szovjetunióban megindult helyszíni őstörténeti kutatások egyik elindítója, e kutatások koncepciójának kidolgozója. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a Kazár Kaganátus történelmi problémáinak vizsgálata terén.

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottság (1960-tól), a Történettudományi Bizottság tagja, a Magyar–Szovjet Történész Vegyes Bizottság tagja (1969-től). A Kőrösi Csoma Társaság választmányi tagja, a TIT Országos Történész választmányának tagja. A Hantik és Manysik Megmentése Nemzetközi Bizottságának tagja (1992-től), a Finnugor Történeti Társaság elnökségi tagja (1993- tól).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1959), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerkesztés

A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1961-től).

Főbb művei

F. m.: Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről. (Történelmi Szemle, 1958)
Népvándorláskori régészetünk módszertani és elméleti kérdéseihez. Erdélyi Istvánnal. (Archaeológiai Értesítő, 1961)
A kelet-európai és a belső-ázsiai feudalizmus történeti kapcsolatai. (Századok, 1963)
Kijev és Itil. (Történelmi Szemle, 1964)
Mongólia. Útikönyv. (Bp., 1965)
A IX–X. századi magyar társadalom. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968
2. kiad. 1973
angolul: 1975)
Oroszország feudalizmus kori történetének periodizációs problémái. (Értekezések a történelemtudomány köréből. 45. Bp., 1968)
Graves from the Age of the Hungarian Conquest at Bana. Kiss Ákossal. (Bp., 1970)
A magyar nép őstörténete a kialakulástól a honfoglalásig. Doktori értek. (Bp., 1974)
Nyugat-Szibéria és az ugor őstörténet. (Archaeológiai Értesítő, 1975)
A dákóromán kontinuitás problémái. (Magyar Tudomány, 1977)
A keleti latin népek eredetének kérdéséről. (Történelmi Szemle, 1984)
A magyar honalapítás. (Pallas Könyvek. Bp., 1987)
A magyar nép őstörténete. (Bp., 1988)
A kelet-európai szteppén élő magyarság eszközkultúrája. (Népi kultúra–Népi társadalom, 1991)
szerk.: Magyar őstörténeti tanulmányok. Czeglédy Károllyal, Róna-Tas Andrással. (Bp., 1977)
Magyarország története. I. Előzmények és magyar történelem 1242-ig. Főszerk. Székely György. Szerk. (Bp., 1987).

Irodalom

Irod.: Sárkány Mihály: B. A. (Századok, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője