Bartalos Gyula
Bartalos Gyula

2024. október 12. Szombat

Bartalos Gyula, bogyai

régész, történész, műgyűjtő

Születési adatok

1839. június 15.

Szepsi, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1923. december 24.

Eger


Iskola

Középiskoláit Rozsnyón végezte, majd az egri papnevelő intézetben tanult (1854–1861), pappá szentelték (1861), a római San Apollinare Főiskolán kánonjogból doktori okl. szerzett (1879), ill. uo. régészetet is hallgatott.

Életút

Hevesen káplán, Egerben hitoktató (1861–1871), majd betegsége miatt hosszabb ideig Olaszországban tartózkodott (1871–1879). Az Angolkisasszonyok Egri Intézetének gyóntatója (1879–1882), a Szeminárium lelki igazgatója (1882–1884) és Markazon lelkész (1883–1884). Az Egri Főszékesegyház sekrestyeigazgatója (1883–1905), egyúttal az egri líceum és az elemi iskola hitoktatója (1884-től) és főszékesegyházi gyóntató (1888-tól). Az egri főkáptalan hiteleshelyi levéltárának jegyzője (1905-től), tb. kanonok (1909-től), az Egri Érseki Líceum Múzeumának című őre (1921-től). Régészként ásatásokat folytatott Jászdózsán (1893), Tardon, Tatárdombon (1893), a szabolcsi (1894) és a borsodi földváron (1896), Kápolnahalomon (1895). Egerben, a Szépasszony-völgy határában honfoglalás kori sírokat tárt fel (1898–1899). Néhány történeti színművet is írt (többet Bogyai B. Gyula álnéven), ill. irodalomtörténettel is fogl.

Emlékezet

Az egri líceum földszintjén lévő lakásában helyezte el több mint 8000 db-ból álló régiséggyűjteményét, amelyet 1909-ben az Egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozott. Gyűjteményébe tartozott – többek között – Pyrker János László egri érsek több mint 500 db, különböző nyelvű kéziratos levele és költeménye, az általa feltárt honfoglalás kori leletek egy része, Antonio Canova Keresztelő Szent János-szobrocskája, ill. Aszalay Ferencnek, II. Rákóczi Ferenc titkárának Egerben megtalált levelezése. A millenniumi kiállításon gyűjteményéből 51 db tárgyat mutattak be (1896). Egerben emlékét utca őrzi.

Elismertség

Az Országos Régészeti és Embertani Társulat (1891-től) és a Magyarországi Kárpát Egyesület egri Bükk Osztálya Régész-Történelmi Alosztályának választmányi tagja (1893–1898).

Szerkesztés

Olaszországi tartózkodása során a Religio, a Jelenkor, a Katholikus Hetilap, a Magyar Állam és a Magyar Korona című lapok tudósítója (1870-es évek). Az Adatok az egri egyházmegye történetéhez című sorozat belső munkatársa, szerkesztője. Régészeti tárgyú írásai az Egri Egyházmegyei Közlönyben, a Népiskolai Tanügyben, az egri Irodalmi Szemlében és az Archaeológiai Értesítőben jelentek meg. Samassa József egri érsek megbízta az Egri Rituálé újabb átdolgozásával, munkálatairól az Egyházmegyei Közlönyben vitázott Zsasskovszky Józseffel.

Főbb művei

F. m.: Betlehem. Pásztorjáték 3 felvonásban. Bogyai B. Gyula néven. (Eger, 1882
3. kiad. 1913)
Az egri rituálé kérdései. Zsasskovszky Józseffel. (Eger, 1892)
Eger látóhatára turista szempontból. (Eger, 1899)
A szarvas tragoediája. Színmű. (Eger, 1905)
Rózsa és liliom. Szűz Szt. Tekla. Történeti színmű 5 felvonásban. (Eger, 1907)
Dobó István diadala. (Eger, 1907)
Elmúlt az éj, feljött a nap. Mikulás kora. Történeti színmű. (Eger, 1908)
Heves vármegye őskora. (Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1909)
Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása 1074 és 1075-ben, a csörszárok, mint haditényező felhasználása által. (Eger, 1910)
Az olasz irodalom és művészet arany korszaka. (Eger, 1913)
Harangok. (Eger, 1906).

Irodalom

Irod.: Szecskó Károly: B. Gy. élete és munkássága. (Az Egri Vár Híradója, 1990)
Kiss Péter: Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig. (Eger, 1993)
Baráz Csaba: B. Gy. régészeti-történeti kutatásai. (Agria, 1997)
Kiss Péter: B. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Szinnyei: Bogyai B. Gyula alatt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője