Bartal Antal
klasszika-filológus, nyelvész
Névváltozatok
1871-ig Bartl
Születési adatok
1829. április 24.
Besztercebánya, Zólyom vármegye
Halálozási adatok
1909. szeptember 6.
Dunaharaszti, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Iskola
Papnövendékként a pesti tudományegyetemen (1846–1848), majd a besztercebányai papnevelő intézetben teológiát tanult (1848– 1849), kilépett az egyházból (1849). A bécsi tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1855), római klasszika-filológiából magántanári képesítést szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1873. máj. 21.; r.: 1898. máj. 6.).Életút
A gr. Pongrácz család nevelője (1850–1852), Bécsben, a josephstadti főgimnázium gyakorlótanára (1855–1856), az ungvári főgimnázium (1856–1858), a pesti r. k. főgimnázium r. tanára (1858–1870). A pesti, ill. bp.-i középiskolai tanárképző intézeti gyakorlógimnázium rk. (1870–1874), r. tanára (1874–1890) és igazgatója (1871–1890), nyugdíjazták (1890). Klasszika-filológiával, latin mondattannal, latin és indoeurópai összehasonlító nyelvészettel fogl. Összeállította a magyarországi latinság szótárát (1901), amely a tudományterület egyik alapmunkájának számít. Számos népszerű középiskolai latintankönyvet és -nyelvtankönyvet írt és szerkesztett.Elismertség
Az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság alelnöke. A Budapesti Philológiai Társaság (1891-től), a Magyar Paedagogiai Társaság t. tagja (1894-től).Elismerés
A bp.-i tudományegyetem tb. doktora (1902).Szerkesztés
A Philologiai Közlöny alapító szerkesztője (Hóman Ottóval, 1871–1872).Főbb művei
F. m.: Hellas és Róma. I–II. füzet. Veress Ignáccal. (Pest, 1862–1863)Szótár Julius Caesar de bello Gallico és de bello civili czímű emlékirataihoz. (Pest, 1863
2. kiad. 1867)
Elemi latin nyelvtan. I–II. (Pest, 1865
3. kiad. Pozsony, 1870)
Latin mondattan. Malmosi Károllyal. (Pest, 1866
4. jav. kiad. 1896)
Teljes magyar–latin szótár. Veress Ignáccal. (Pest, 1864
3. kiad. 1872)
Latin gyakorló és olvasókönyv. (Pest, 1868
2. kiad. Bp., 1874
6. kiad. 1884)
A kritika kritikájának kritikája. Észrevételek Szepei Imre munkájára. (Pest, 1869)
A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mívelése hazánkban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1874. jan. 5. és márc. 2.
megjelent: Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományok Osztálya köréből. 4. köt. 3. Bp., 1874
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Görög–latin hangtan. (Nyelvtudományi Közlemények, 1876)
Bevezetés az összehasonlító nyelvtanba, különös tekintettel a classicus nyelvekre. (Bp., 1883)
Jegyzetek Horatius költeményeihez. (Bp., 1886)
A magyarországi latinság szótára című mű keletkezési körülményei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1899. máj. 1.
megjelent a kötet előszavában, ill. kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
A magyarországi latinság szótára. – Glossarium mediae et infimae latinitatis. (Leipzig–Bp., 1901
hasonmás kiad. Hildesheim–New York, 1970
Bp., 1983).
Irodalom
Irod.: Badics Ferenc–Kármán Mór: B. A. emlékezete. (Magyar Közművelődés, 1910)Cserép József: Emlékbeszéd B. A. fölött. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
Gyomlay Gyula: Emlékbeszéd B. A. r. tag felett. (Bp., 1912).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
