Barta Sándor
Barta Sándor

2022. október 2. Vasárnap

Barta Sándor

író, költő, újságíró

Névváltozatok

1914-ig Blau Sándor

Születési adatok

1897. október 7.

Budapest

Halálozási adatok

1938. június 3.

Moszkva


Család

Szülei: Blau Simon Rudolf foltozószabó, Wiener Karolina.

Felesége: Újvári Erzsébet (= Kassák Erzsébet, 1899. júl. 14. Érsekújvár–1940. aug 11. Moszkva), költő, műfordító, Kassák Lajos (1887–1967) húga.

Gyermekei, leánya: Barta Zsuzsa (1924. dec. 21. Bécs–1992. jún. 22. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1992. júl. 6. Farkasrét) rendező, a Madách Színház igazgatója; fia: Barta György (1930–1993).

Iskola

A budapesti VIII. kerületi Vas utcai felsőkereskedelmi éretts. (Blau Sándor néven, 1914), majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1915–1917), de tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Ma munkatársa (1917–1919), a Tanácsköztársaság alatt a magyarországi aktivisták csoportjának tagja, propagandistája (1919), jóllehet politikai szerepet nem vállalt, Bécsbe emigrált (1920). Bécsben az újjáalakult Ma munkatársa, helyettes szerkesztője (1920–1922), az Akasztott Ember és az Ék c. avantgárd lapok szerkesztője (1922–1924). Belépett a KMP-be, a Szovjetunióban telepedett le, egy moszkvai könyvkereskedés eladója (1925-től), körutazás tett a Szovjetunióban, élményeit több műfajban örökítette meg (1932). A Proletárírók Oroszországi Szövetsége (RAPP) magyar szekciója alapító tagjaként (1926-tól) részt vett a RAPP híres platformtervezetének kidolgozásában (1931. ápr. 8-án). A Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetsége tagja, majd (egyes források szerint) elnöke. Az Új Hang alapító főszerkesztője (csupán az első számnak, 1938).

A magyarországi avantgárd mozgalom egyik kiemelkedő képviselője. Pályája kezdetén csatlakozott a Ma c., Kassák Lajoshoz kötődő avantgárd lap körül kialakult művészcsoporthoz (1917-től rendszeresen közölte a lap műveit). Itt jelentek meg művészi hitvallását bemutató korai tanulmányai is, amelynek lényege, hogy ugyan magáénak érzi a szocialista forradalom eszméit, de ezek megvalósításáért nem politikai, hanem művészi eszközökkel kívánt küzdeni. Korai műveit futurista-expresszionista elemek jellemzik: Kassák hatására rátalált a futuristák „közízlést pofonütő” nyelvi formáira, majd a mozgalom közkedvelt jelképei (pl. gépek, gőzmozdonyok, verseny-automobilok) is megjelentek költészetében. A gépek nála is a mozgás és a változni-akarás szimbólumai, a világháború sokkoló élményei pedig bizarr képalkotási technikát alakítottak ki művészetében. E korszak kiemelkedő alkotása a Primitív Szentháromság (megjelent a Ma-ban, 1918) c. kompozíció. A Szentháromság profanizált figurái: a tüdővészes mosónő és gyermekei a péklegény és a prostituált közösen munkálkodnak az Idő legyőzésén. A mosónő gépiesen dolgozó „vasdromedár”, leánya, a „vörös hasakat gyújtogató” prostituált, valójában egy elállatiasodott szörny, a péklegény feje „vörös téglakapu” stb. A nagy felháborodást kiváltó mű a világ abszurditását kívánta sokkoló képekkel bemutatni, domináns színe a vörös, amely azonban nem az életöröm színe, hanem a lángra gyúlt világ jelképe. A Tanácsköztársaság idején néhány előadást tartott a Ma-kör rendezvényein, elsősorban „a kultúrájában forradalmasított” emberről, vagyis véleménye szerint a kultúra mindennél fontosabb, s a tömegek szellemi nevelése még a gazdaság átalakításánál is fontosabb.

A proletárdiktatúra bukása után a Kassák-család – köztük Barta Sándor – Bécsben telepedett le. Bécsben jelentős szerepet vállalt a Ma újraindításában, itt kezdődött második alkotókorszakában a lap sorra közölte az abszurd valóságot tagadó dadaista munkáit. Különös költeményeinek (A zöldfejű ember, azaz egy aktív hulla kiáltványa, 1921) és allegorikus meséinek a tipográfia és a vizualitás is fontos része. Bécsben jelent meg Tisztelt hullaház! (1921) c. kiáltványgyűjteménye, „egy kiskorú költő szónoklatai” az élőhalottak gyülekezetéhez, a társadalom élősdijeihez és a nehézkes mozgású, tehetetlen tömeghez. A kötet képvers-felépítménye, sokkoló nyelvezete a 20. századi vizuális költészet korai csúcsteljesítménye. Barta művét ugyanakkor nem fikciónak tekintette, kordokumentumnak szánta, egy új világ megteremtéséhez szükséges objektumnak. Ekkor született drámái ún. montázsdrámák, összekuszált képekkel (Igen). Részt vett továbbá az első magyar nyelvű dadaista színházi kísérletben (a bécsi Konzerthausban, 1921. okt. 21-én, ahol felolvastak – többek között – Tisztelt hullaház! c. művéből). Az 1920-as évek elejére Barta a Ma-n belül egyedül maradt (1922-ben kivált a folyóiratból, Újvári Erzsivel megalapította az Akasztott Ember c. avantgárd folyóiratot, Kassák Lajos másik sógora, Uitz Béla létrehozta az Egység c. lapot; a két folyóirat 1923-ban Ék címmel újraegyesült). Jelentős továbbá műfordítói tevékenysége, Bécsben az ő tolmácsolásában jelent meg magyar nyelven – többek között – Gogol Egy őrült emlékiratai (1922).

A bécsi emigráció felbomlása után családjával a Szovjetunióban telepedett le. Már korábbi, bécsi írásaival, félig verses, félig prózai műveivel is a fiatal Szovjet-Oroszország harcait mutatta be (Mese a trombitakezű diákról, 1922). Különös költeményein kívül még fantasztikus-utópisztikus regényeket is írt, amelyek közül kiemelkedik a Kassán megjelent Csodálatos történet (1924). A mű a mennyországban játszódik, amelyet – egy nagy amerikai lap megbízásából – felkeres William Cookendy újságíró, hogy szenzációs riportban tudósítsa az olvasókat arról, hogy mit üzennek nekik a holtak? Barta a mennyországot a földi minták szerint berendezett, falanszterszerű monopolkapitalizmusként képzelte el, s mindjárt hozzákapcsolta a „poklot” is, a mennyországi páriák ugyancsak falanszterszerű munkahelyeinek, börtöneinek formájában. A regény elnyomói és elnyomottai között kibontakozó osztályharc: a Tanácsköztársaság problematikájának általánosított értelmű rajzává szélesedett. De a regény nemcsak a múlt, hanem a jövő osztályharcának utópisztikus megsejtése is: a fehérterrorból kibontakozó fasizmus elnyomó rendszereinek előrevetített képe. Valójában illúziókkal telten érkezett a szocializmus országába, sőt első írásaiban még rendíthetetlen optimizmussal folytatta korábbi avantgárd művészetét. Később, avantgárd múltját megtagadva tudatosan vállalta új, proletárköltői attitűdjét. Az 1920-as évektől bejárta a Szovjetunió tájait, riportjai a korai szociográfia úttörő munkái, az itt gyűjtött megfigyelései megváltoztatták kisprózájának hangulatát is.

Az 1930-as évek munkáiban – az avantgárd adminisztratív felszámolása után – felbukkantak a kor irodalmát jellemző szocialista realista, sematikus ábrázolások. Az általánosan elhatalmasodó félelem légkörében egyre kevesebbet írt, s amelyek megjelenhettek azok jó része is csupán sablonos vers vagy sematikus próza. – Utolsó írásaiban önéletrajzi műveken dolgozott, s ezekben a regényekben részben visszatért hajdani, nagyratörő elképzeléseihez. Legismertebb regénye, a század eleji Budapest világát örökítette meg (Aranyásók, 1935; megjelent: 1957). A regény egy tervezett önéletrajzi trilógia első kötete, amely a nagypolgári világról festett szatirikus képet. A hagyományos epikus koncepciót azonban sajátos módon formálta meg: a regény stílusában, különösképpen a tömegjelenetek ábrázolásában bravúrosan alkalmazta az expresszionizmus sűrítő-tömörítő technikáját. A regény párhuzamos szálainak mozgatásában, egymásba fűzésében pedig – jeleként annak, hogy figyelemmel kísérte az amerikai naturalista regényt, John Dos Passos, Upton Sinclair munkásságát – nagy szerepet kap a szimultanista regénytechnika. A regény mind Barta Sándor életművének, mind pedig a két világháború közötti magyar regényírói törekvéseknek maradandó értékű művészi teljesítménye; csak halála után fedezték fel, több más, azóta is kiadatlan munkájával. Utolsó munkáiban életműve összegzésére készült, jóllehet a szovjet emigráció egyik meghatározó tagjaként és vezetőjeként minden fórumon tagadta, hogy párttisztogatás történne, valójában pontosan tudta, hogy nemsokára rá is sor kerülhet. Az NKVD (= Belügyi Népbiztosság, a KGB elődje) koholt vádak alapján letartóztatta, és kivégezték.

Emlékezet

Barta Sándor – Blau Sándor – néven Budapesten született, gyermekkorában családjával a Lipótváros és a Terézváros határán lévő Szerecsen utcában (ma: Paulay Ede utca) lakott. Emigrációja kezdetéig az V. kerület Károly körút 22. szám alatt élt, lakóházát itt emléktáblával jelölték meg. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben telepedett le (1919–1925), majd politikai menedéket kapott Szovjetunióban (1925). A sztálini  tisztogatások áldozata lett, Moszkva egyik kerületében, a butovói kivégzőhelyen (ahol több mint húszezer politikai foglyot végeztek ki) agyonlőtték. Munkássága feltáratlan és jó részt ismeretlen, Aranyásók c. regénye csak 1957-ben jelenhetett meg. Életművével újabban Aczél Géza és G. Komoróczy Emőke foglalkozott.

Emigrációja idején írásai, versei, kisprózái magyarországi és felvidéki (kassai) lapokban is megjelentek Besnyő Sándor álnéven.

Főbb művei

F. m.: Vörös zászló. Versek. A kiadói boríték Bortnyik Sándor munkája. (A Ma kiadványa. Bp., 1919)
Igen. Montázsdráma. Ill. Bortnyik Sándor. (A Ma kiadványa. Wien, 1920?)
Tisztelt hullaház! Egy kiskorú költő szónoklatai a forradalomról. [Kiáltványok.] A könyv címlapját Kassák Lajos tervezte. (A Ma kiadványa. Wien, 1921)
Mese a trombitakezű diákról. Mesék és novellák. (A Ma kiadványa. Bécs, 1922)
Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él. Regény. (A Kassai Munkás kiadványa. Kosice, 1925
németül: Eine wunderbare Geschichte oder Wie entdeckte William Cookendy, bürgerlicher Reporter die Erde, auf der er lebt. Wien–Berlin, Vorhut Verlag, 1925)
Misa. Kisregény. Orosz nyelven. Az előszót írta Poljanszkij, Valerian. (Moszkva, 1930)
Menedékjog. Kisregény. Orosz nyelven. Német nyelvről ford. Karmen, D. L. (Moszkva, 1931)
A kilyukasztott szavazólap. Elbeszélés orosz nyelven. [A mű eredeti címe: 350 000, avagy krónikás elbeszélés az ausztromarxizmus hazájából.] Német nyelvből ford. Zelenyina, A. (Moszkva–Leningrád, 1931)
Nincs kegyelem. Regény. (Moszkva–Leningrád, Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, 1933)

Aranyásók. Regény. Ill. Rogán Miklós. Az utószót Lányi Sarolta írta. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Aranyásók. Regény. (Új világ. 2. kiad. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1977)

Pánik a városban. Vál. elbeszélések, prózai írások. Vál., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Varga Lajosné [Varga Katalin]. Ill. Réber László. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959)
Pánik a városban. Elbeszélés. (Népszabadság, 1959. júl. 5.)
Pánik a városban. Elbeszélés. (Aranykönyvtár. Magyar novellák. I–II. köt. Novellagyűjtemény. Vál. Illés Endre, szerk. Jászberényi József. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963)
Pánik a városban. Vál. elbeszélések, prózai írások. Vál., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Varga Katalin. [Varga Lajosné.] Ill. Zörgő János. (2. kiad. 1972)
Pánik a városban. B. S. novellája. (Budapest [folyóirat], 1976. 7.)

Fajvédelem. Elbeszélés. (Népszabadság, 1959. márc. 21.)
Ki vagy? Vál. versek. Vál., sajtó alá rend. Vászoly Erik. A bevezető tanulmányt Illyés Gyula írta. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962
2. kiad. 1987)
A kilyukasztott szavazólap. Novellák. Vál., szerk. Varga Katalin. [Varga Lajosné.] (Kiskönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981).

F. m.: ford.: Tagore, Rabindranath: Nacionalizmus. Ford. B. S. (Klasszikus írások. 1. Wien, Julis Fischer, 1922)
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: Egy őrült emlékiratai. 29 táblával. Bibliofil kiadás, kiadói illusztrált kartontokban. Készült 500 számozott példányban, ebből 50 díszes kiadásban, az illusztrátor aláírásával. Ford. B. S. Illusztrálta, és a szöveget kőre írta Boris László. (Wien, Julis Fischer, 1922)
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: Egy őrült emlékiratai. Kivehető melléklettel. Ford. B. S. Illusztrálta, és a szöveget kőre írta Boris László. Hasonmás kiad. A bevezető tanulmányt Komlós Aladár írta. Hasonmás kiad. (Bp., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1969)
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: Egy őrült emlékiratai. Kivehető melléklettel. Ford. B. S. Illusztrálta, és a szöveget kőre írta Boris László. Hasonmás kiad. A bevezető tanulmányt Gáspár Ferenc írta. (Bp., Marfa–Mediterrán Kiadó, 1999).

Irodalom

Irod. és források: Kiskorú Blau Sándor budapesti születésű ugyanottani lakos családnevének „Barta”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1914. ápr. 1.)
Köves Miklós: Barta Sándorka és Barta Sándor. [A két Barta Sándor műveiről.] (Korunk, 1939. 2.)
H. Barta Lajos: Forradalmi iskola a Vas utcában. [Barta Sándor középiskolájáról.] (Magyar Nemzet, 1964. máj. 20.)
Kahána Mózes: Tudnivalók Barta Sándorról. (Élet és Irodalom, 1972. 49.)
A. G.: Barta Sándor születésnapjára. (Magyar Nemzet, 1987. okt. 7.)
T. A.: Barta Sándorra emlékezünk. (Népszava, 1987. okt. 7.)
Barta Zsuzsa gyászjelentése. (Népszabadság, 1992. júl. 4.)
Bozók Ferenc: Újvári Erzsi ébresztése. (Ezredvég, 2015. 6.).

Irod.: műveiről: Rozványi Vilmos: Új költők. B. S.: Vörös zászló. – Kahána Mózes: Universum. (Nyugat, 1919. 6.)
Kovács Kálmán: B. S.-ról új könyve alkalmából. [B. S.: Tisztelt hullaház!] (Napkelet, 1921. 24.)
Németh Andor: B. S.: Tisztelt hullaház! (Bécsi Magyar Ujság, 1921. okt. 16.)
Hevesy Iván: B. S.: Tisztelt hullaház! (Nyugat, 1922. 2.)
Sinkó Ervin: B. S.: Mese a trombitakezű diákról. (Bécsi Magyar Ujság, 1922. jún. 11.)
Halasi Andor: Aranyásók. B. S. regénye. (Élet és Irodalom, 1957. 18.)
Kispéter András: B. S.: Aranyásók. (Kortárs, 1957. 4.)
V. J.: B. S.: Aranyásók. (Magyar Nemzet, 1957. okt. 25.)
Maróti Lajos: B. S. könyve: Pánik a városban. (Élet és Irodalom, 1959. 46.)
Illés László: Pánik a városban. B. S. válogatott írásai. (Népszabadság, 1960. jan. 14.)
Silfen János: B. S.: Pánik a városban. (Egyetemi Lapok, 1960. 7.)
E. Fehér Pál: Ki vagy? B. S: válogatott versei. (Élet és Irodalom, 1963. 11.)
Hegedűs Géza: B. S.: Ki vagy? Vál. versek. (Kortárs, 1963. 7.)
Illés László: Ki vagy? Vál. versek. (Népszabadság, 1963. jan. 25.)
Szabó György: B. S.: Ki vagy? Vál. versek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 4.)
Bikácsy Gergely: B. S. panoptikuma. [B. S.: Pánik a városban.] (Élet és Irodalom, 1972. 41.)
Borbély Sándor: Egy bérkaszárnya anatómiája. [B. S.: Aranyásók.] (Magyar Hírlap, 1977. aug. 7.)
Szűcs Katalin: Egy újra megszólaló költő. B. S.: Ki vagy? Vál. versek. (Népszabadság, 1988. jan. 5.).

Irod.: tanulmányok: Vászoly Erik: Szocialista örökségünk. Arcképvázlat Barta Sándorról. (Kortárs, 1959. 10.)
József Farkas: A forradalmi szocialista írócsoport létrejötte. (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. Szerk. Szabolcsi Miklós és Illés László. Bp., 1962)
Botka Ferenc: A kassai proletkult irodalmi tevékenysége. (Irodalmi Szemle, 1963. 5.)
Mezey Katalin: A Ma. A nemzetközi avantgarde mozgalmak magyar fóruma. (Valóság, 1973. 9.)
Aczél Géza: Barta Sándor dadaista korszakáról. (Literatura, 1976. 3-4.)
Aczél Géza: Szocialista eszmeiség és avantgarde folytonosság. Barta Sándor Idő kristálya, Moszkva. (Alföld, 1977. 10.)
Aczél Géza: „Az ember is csak barátos vagy ellenes matéria.” Barta Sándor költészetének hazai fejezetéről. (Irodalomtörténet, 1977)
Borbély Sándor: Kettőskép Barta Sándorról. (Új Írás, 1985. 6.)
Petőcz András: Barta Sándor szomorúsága. (Új Írás, 1988. 3.)
Radnóti Zsuzsa: A magyar dada az asztalfiókban. (Jelenkor, 1990. 10.)
Illés László: KGB-akták vallomása magyar írói sorsokról. (Feltáratlan értékek a magyar irodalomban. Az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete és az MTA Irodalomtudományi Intézete 1993. nov. 25–26-i tudományos konferenciájának előadásai. Szerk. B. Szabó István és Császtvay Tünde. Bp., 1994)
Komoróczy Emőke: A letört ág. B. S. és Újvári Erzsi. (K. E.: A szellemi nevelés fórumai. (Bp., Hét Krajcár Kiadó, 2005)
Papp Tibor: Avantgárd szemmel – költőkről, könyvekről. Elfelejtett költők Kassák köréből. (Irodalmi Szemle, 2007. 7.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
R. Kocsis Rózsa: Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1973)
Aczél Géza: Termő avantgarde. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988)
G. Komoróczy Emőke: Arccal a földön a huszadik század. (Bp., Hét Krajcár Kiadó, 1996)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Szolláth Dávid: A kommunista aszketizmus esztétikája. PhD értek. (Pécs, 2008
megjelent: Opus. Irodalomelméleti tanulmányok 13. Bp., Balassi Kiadó, 2011).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTH7-Q5?i=77&wc=92QT-ZNP%3A40678301%2C51865101%2C1077267302&cc=1452460 (Barta Sándor születési anyakönyve, 1897)

https://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=16309 (A politikai elnyomás, Moszkvában és Moszkva területen agyonlőtt és eltemetett ádozatainak mártírológiája, 1938–1953, Barta Sándor)

 

http://www.ponticulus.hu/rovatok/megcsapottak/barta-sandor-igen.html (Barta Sándor: Igen. Montázsdráma, 2019)

Megjegyzések

Bibliográfiákban művei összekeverve Barta Sándor (1890–1944) író, gyógyszerész műveivel: Műkedvelők színháza. Színdarabok, jelenetek. (Covasna, 1928); Új Júdea. Utópia. B. S. regénye Havas Lázár előszavával. Sajtó alá rend. Sztojka László. (Cluj, 1938).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője