Barta István
Barta István

2022. június 30. Csütörtök

Barta István

festőművész, grafikus

Születési adatok

1892. október 14.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1976. szeptember 11.

Budapest


Család

Testvére: Barta Mária (1897–1969) festőművész, grafikus, iparművész és Barta Lajos (1899–1986) szobrász.

Iskola

A bp.-i Iparművészeti Főiskolán Kőrösfői-Kriesch Aladár tanítványaként végzett (1912), majd hosszabb tanulmányúton járt Münchenben (1913) és Párizsban (1914), az I. vh. előtt tért haza.

Életút

A Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúra céljait szolgáló nagyméretű képeket festett az Iparcsarnokban (1919). A bukás után Bécsben és Olaszországban grafikusként dolgozott (1920–1923), majd Párizsban telepedett le, ahol plakát- és díszletfestéssel fogl. (1925–1927). Hazatérése után Szentendrén (1929–1930) és Nagybányán alkotott (1934). Dániában eszperantó nyelvet tanított (1937). Művészetét a 20. sz. modern művészeti törekvései határozták meg. Grafikáiban és tájképeiben a látvány feszes-dekoratív, a térbeliséget is hangsúlyozó megfogalmazására törekedett. Az 1950-es szocialista realista szellemű képeket festett, az 1950-es évek végén posztimpresszionista képeket alkotott, s ezzel egyúttal a kubizmus felé fordult, ill. eljutott a teljes absztrakció határáig.

Emlékezet

Néhány képét a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, ill. a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Műterem-kiállítások (Bp., 1930
1958
1965)
József Attila Művelődési Ház (Bp., 1958
1969)
Művészklub (Kecskemét, 1964)
Művelődési Ház (Kecskemét, 1968)
HNF XI. ker. Klubja (Bp., 1973)
Építők Műszaki Klubja (Bp., 1973)
Glaub Galéria (Köln, 1973)
Zodiákus Klub (Esztergom, 1974)
Fészek Klub (Bp., 1975)
csoportos: Tavaszi Tárlat. Műcsarnok (Bp., 1915)
Szentendrei festők I. kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1930)
I–III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1950–1952)
emlékkiállítás: Barta Máriával: Pataky Művelődési Ház (Bp., 1986).

Irodalom

Irod.: Soós Klára: B. I. (Művészet, 1967)
Haulisch Lenke: A szentendrei festészet. (Bp., 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője