Barta György
geofizikus
Születési adatok
1915. október 29.
Poprád, Szepes vármegye
Halálozási adatok
1992. október 21.
Budapest
Család
Sz: Barta József, Buschmann Krisztina. Apja konzervfőző, anyai nagyapja nyomdász volt. Apja halála után (†1918) a család Kispestre költözött. F: 1949-től Folkmann Viola.Iskola
A kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban éretts. (1933), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen természettan–mennyiségtan szakos tanári okl. (1939), a Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a műsz. tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1982. máj. 7.).Életút
A Filtex Textilgyár munkása (1933–1934). A Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet díjtalan gyakornoka (1939– 1940), majd az intézet ógyallai obszervatóriumában földmágnességi szolgálatot teljesített (1940–1943); közben németországi és dániai földmágneses obszervatóriumok ösztöndíjas vendégkutatója (1941–1942), majd Észak-Erdélyben mágneses területi méréseket végzett (1943–1945). A Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Időjelző Osztályának tud. munkatársa (1945–1949); közben Pálháza környékén Dombai Tibor vezetésével sókutató munkálatokban vett részt (1947. jún.–nov.). Az Eötvös Loránd Geofizikai Int. (ELGI) megbízásából a földmágnességi megfigyelő szolgálat újjászervezője és Budakeszin a földmágneses regisztráló állomás felállítója (1947–1949), a magyarországi földmágneses alaphálózat elkészítője (1949). Az ELGI osztályvezető-helyettese (1949–1971), az ELTE TTK Geofizikai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1971. júl. 1.–1986. okt. 29.). A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium alapító tagja és a tervező munkálatok résztvevője (1952–1954), a nagycenki és a bajai földmágneses obszervatórium felszerelője (1960). Az ELTE TTK-n a földmágneses tér mb. előadója (1949–1955), az ÉKME-n a geofizika tanára (1955–1967), az ELTE c. egy. tanára (1963). A földmágneses tér évszázados változásainak sajátosságaival, ill. a tér torzultságával és a gravitációs tér eloszlásával fogl. A világon elsőként ismerte fel a földmágneses tér szekuláris változásában a 44 éves periódusokat. Megállapította továbbá, hogy a mágneses évszázados változásnak van egy kb. fél évszázados periódusú ún. szuperponált hulláma. Előállította a geoidot mint két forgásszimmetrikus alak összegét, és ebből a Föld belső magjának aszimmetrikus helyzetére következtetett. Elválasztotta a Földalakban a mélyről származó és a felszíni tömeg-inhomogenitások hatását. Tudománytörénettel (Eötvös Loránd munkásságával) is fogl.Elismertség
Az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság tagja, elnöke (1965-től), a Természetfejlődési Tudományos Bizottság elnöke. A Magyar Geofizikusok Egyesületének tb. elnöke. A párizsi International Academy of Astronautics tagja.Elismerés
Munka Érdemérem (1963), Munka Érdemrend (arany, 1985). Konkoly-Thege Miklós-emlékérem, Eötvös Loránd-emlékérem (1966), Állami Díj (1973), Steiner Lajos-emlékérem (1975), Humboldt-emlékérem (1984), az ELTE Aranyérme (1986), Einstein-emlékérem (International Academy Foundation, USA, 1990), Szily Kálmán-emlékérem (1992).Szerkesztés
Az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: Egy új mérlegrendszerű légnyomásíró szerkezete. (Az Időjárás, 1946)A földmágnességi erő vízszintes összetevőjének és lehajlásának változása Erdélyben. (Bp., 1947)
Eötvös Loránd, mint földmágnességkutató. (Az Időjárás, 1948)
A földmágnességi értékek változásának törvényszerűségei hazánkban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Földrajzi koordináták és meridiánkonvergencia számítása sztereografikus összrendezőkből. Szilágyi Bélával. (Geofizikai Közlemények, 1953)
A földmágneses tér évszázados változásának 44 éves periódusáról. Doktori értek. is. (Geofizikai Közlemények, 1954)
Földmágnesség. (Bp. 1957)
A földmágneses tér évszázados változásának longitudinális és transzverzális effektusa. (Geofizikai Közlemények, 1958)
A Föld mágneses sarkainak és középpontjának időbeli vándorlásáról. (Geofizikai Közlemények, 1959)
A földmágneses tér excentricitásának kapcsolata a Föld háromtengelyűségével (Geofizikai Közlemények, 1962)
A Föld évszázados változásai során fellépő energiaátalakulások. (Geofizikai Közlemények, 1964)
A Föld erőtereinek évszázados változásáról és torzultságáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. jan. 25.
Geonómia és Bányászat, 1971), A geoid alak fizikai értelmezéséről. (Geonómia és Bányászat, 1975)
A földmag néhány sajátsága a Föld erőtereinek vizsgálata alapján. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. febr. 7.
Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
Some Properties of the Earth’’s Core Looked upon on the Basis of Investigations of the Force Fields of the Earth. (Acta Geodaetica, 1985).
Irodalom
Irod.: Meskó Attila: B. Gy. (Geodézia és Kartográfia, 1992)Zách Alfréd: B. Gy. (Légkör, 1992)
Meskó Attila: B. Gy. (Magyar Tudomány, 1993)
Meskó Attila: B. Gy. (Magyar Geofizika, 1993)
Meskó Attila: György Barta. (Acta Universitatis Scientiarium Budapestiensis. Sectio Geophysica et Meteorologica, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (664), orvos (606), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)