Barta Gábor
történész
Születési adatok
1943. február 2.
Budapest
Halálozási adatok
1995. január 22.
Budapest
Temetési adatok
1995. január 30.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Barta János, id. (1901–1988) irodalomtörténész, az MTA tagja, Heinrich Terézia. F: 1967-től Kovács Mária. Fia: Barta Gábor (1969); leánya: Barta Mária (1970). Testvére: Barta János, ifj. (1940–) irodalomtörténész. A család 1952-ben költözött Debrecenbe.Iskola
Debrecenben éretts. (1961), a KLTE BTK-n történelem–francia–latin szakos tanári okl. szerzett (1966), a történelemtudomány kandidátusa (1985).Életút
Az MTA Történettudományi Intézet gyakornoka, tud. segédmunkatársa (1966–1972), tud. munkatársa (1972–1988), tud. főmunkatársa (1988–1991), egyúttal a pécsi JPTE Történelem Tanszék egy. adjunktusa (1984–1986), egy. docense (1986–1990). A KLTE BTK Középkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1991–1995). Lengyelországban UNESCO-ösztöndíjas (1971). Tudományos pályafutását klasszika-filológusként kezdte; Balla Lajos tanítványaként a római birodalom dunai tartományainak történetével fogl. Később érdeklődése az önálló Erdélyi Fejedelemség és Mo. 15–16. sz.-i története felé fordult, ill. a Dózsa- felkelést és a mohácsi csatavesztést megelőző és követő éveket kutatta. Tudománynépszerűsítő tevékenysége és archontológiai kutatásai is értékesek.Elismerés
Akadémiai Díj (1987).Főbb művei
F. m.: Bemerkungen zur Kriegsgeschichte Daziens. (Acta Classica Universitatis Debreceniensis, 1966)1514. (Bp., 1972)
Dózsa népe és a magyar társadalom. Szakály Ferenccel. (Társadalmi Szemle, 1972)
Az 1514. évi parasztháború és a Dunántúl. (Vasi Szemle, 1973)
Parasztháború 1514-ben. Fekete-Nagy Antallal. (Bp., 1974)
Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig. (Századok, 1975)
Mohács ürügyén – szaktudomány és ismeretterjesztés. (Jelenkor, 1976)
Keresztesek áldott népe. A Dózsa György-féle parasztfelkelés. (Bp., 1977)
Illúziók esztendeje. Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez. (Történelmi Szemle, 1977
franciául: Acta Historica, 1977)
Az 1514. évi parasztháború mezőtúri epizódja. (Jászkunság, 1978)
Az erdélyi fejedelemség születése. (Magyar História. Bp., 1979
2. kiad. 1985)
A Sztambulba vezető út. 1526–1528. (Gyorsuló idő. Bp., 1983
franciául: 1994)
A mohácsi csatától a sztambuli egyezségig. Kand. értek. (Bp., 1984)
Nándorfehérvár, 1456. (Bp., 1985)
Vajon kié az ország? (Labirintus. Bp., 1988
2. kiad. 1993)
Erdély. Írta és összeáll. (Bp., 1989)
III. Béla király jövedelmei. Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről. Barta Jánossal. (Századok, 1993)
szerk.: Erdély története. 1–3. Többekkel. (Bp., 1986
angolul: New York, 2001–2002)
Erdély rövid története. Köpeczi Bélával. (Bp., 1988
2. kiad. 1993
franciául: 1992
angolul: 1994)
Mátyás király. 1458–1490. (Bp., 1990)
Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Laski tárgyalása a töröknél János király nevében. – Habardanecz János jelentése 1528. nyári tárgyalásairól. Összeáll. A tanulmányokat és a jegyzeteket Fodor Pállal írta. (Régi magyar könyvtár. Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: Bitskey István: In memoriam B. G. (Századok, 1995)Pálffy Géza: B. G. emlékére. (Fons, 1995)
B. G. publikációinak jegyzéke. (Történelmi Szemle, 1995)
In memoriam B. G. Tanulmányok B. G. emlékére. Szerk. Lengvári István. (Pécs, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (601), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
