Bársony Jenő
Bársony Jenő

2022. július 5. Kedd

Bársony Jenő

pedagógus, közgazdász

Születési adatok

1923. november 19.

Szeged

Halálozási adatok

1990. április 12.

Budapest


Család

Sz: Bársony Károly, Gyéres Ilona. Apja műszaki tisztviselő, anyja kozmetikus volt. Elvált. 2. F: 1973-tól Trgo Ottilia külkereskedelmi üzletkötő. Leánya: Marton Dénesné Bársony Julianna orvos (1947–); fia: Bársony János (1951–) jogász.

Iskola

Az ELTE BTK-n pszichológia–filozófia–politikai gazdaságtan szakos tanári okl. szerzett (1950), az MKKE-n a külkereskedelem gazdaságtanából doktorált (1976), a neveléstudományok kandidátusa (1977).

Életút

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Lélektani Állomásának gyakornoka (1949), a Dolgozók Óvónőképző Iskolájának r. tanára (1949–1950), a bp.-i IV. ker.-i (újpesti) Közgazdasági Technikum és Leánygimnázium igazgatója (1950–1951), a bp.-i Fővárosi Tanács Oktatási Osztályán a tanító- és óvónőképzés előadója (1951–1952). A bp.-i XI. ker.-i Mező utcai Közgazdasági Technikum politikai gazdaságtan oktatója (1952–1957), a bp.-i VII. ker.-i Hernád utcaii általános fiúiskola igazgatója (1957–1959), a bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Technikum igazgatója (1959–1971), egyúttal a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola (1962–1971) és a Külkereskedelmi Főiskola alapító főigazgatója (1971–1974) és főisk. tanára (1971–1976). A Konjunktúra és Piackutató Intézet (KOPINT, 1976–1984), majd az Ipargazdasági Intézet tud. főmunkatársa (1984–1990). Az MTA–TMB aspiránsa (1959–1962). A külkereskedelmi szakoktatás és a politikai gazdaságtan oktatásmódszertanával fogl., jelentős szerepet játszott a magyarországi közgazdasági tanárképzés kialakításában. Részt vett a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola megszervezésében, majd irányításával a felsőfokú szakiskolát Külkereskedelmi Főiskolává szervezték át. Az új főiskola alapdokumentumainak (pl.: tanterv, szervezeti és működési szabályzat, vizsgarendszer stb.) kidolgozója. Pedagógusként elsősorban az iskolai közösségi nevelést és a felsőfokú oktatás területén megvalósuló nevelőmunkát; közgazdászként elsősorban a KGST árrendszerét és az új gazdaságirányítási rendszerek bevezetésével kapcsolatos külkereskedelmi kérdéseket vizsgálta.

Elismertség

A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléselméleti Szakosztályának tagja. Az Országos Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség (OFN) tagja, az OFN Főiskolai Nevelési Bizottságának vezetője.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1971), Lenin-emlékplakett (1974).

Főbb művei

F. m.: A kapitalizmus politikai gazdaságtana. Száz Jánossal. (Bp., 1956
7. kiad. 1963)
A közösségi nevelés a pedagógia rendszerében. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1962)
A külkereskedelmi szakképzés szerkezeti és tartalmi kérdései a Külkereskedelmi Főiskolán. (Külgazdaság, 1974)
Komplex nevelés és a tanulócsoportok patronálása főiskoláinkon. Kand. értek. (Bp., 1976)
A KGST árrendszerének néhány problémája. (Bp., 1976)
A magyar külkereskedelmi realizálás évközi ingadozásairól. (Bp., 1977)
Az NDK gazdaságirányítási rendszerének néhány, a külkereskedelemhez kapcsolódó vonásáról. (Bp., 1977)
Liska Tibor koncepciója, a szocialista vállalkozás. (Valóság, 1981
angolul: Acta Oeconomica, 1982)
A gazdaságirányítási rendszer problémái a szocialista országokban. (Bp., 1985)
A Liska-féle szocialista vállalkozási koncepció. (Koncepció és kritika. Bp., 1985)
A gazdaságirányítás továbbfejlesztése a szocialista országokban. (Bp., 1987)
A vagyonérdekeltség értelmezése és megvalósítási lehetőségei. (Ipari Szemle, 1987)
Szocializmusfelfogás és reform. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1988)
A szocializmus reformja. (A szocialista gazdaság alternatív modelljei. Győr, 1988)
A korszerű szocializmus. (Gyorsuló idő. Bp., 1988)
Ki legyen a tulajdonos? Amit a tulajdonreformról tudni kell. Krokos Jánossal. (Bp., 1989).

Megjegyzések

Valamennyi lexikonban téves halálozási adat: ápr. 24.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője