Barsi József
filozófus, statisztikus
Névváltozatok
1848-ig Neumann
Születési adatok
1810. február 23.
Jano-Lehota, Bars vármegye
Halálozási adatok
1893. február 18.
Budapest
Család
Sz: Neumann József iskolamester.Iskola
Középiskoláit Körmöcbányán, Selmecbányán és Esztergomban végezte, a nyitrai papnevelő intézetben bölcseletet, a pesti szemináriumban teológiát tanult, a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1832), pappá szentelték (1833). Az MTA tagja (l.: 1870. máj. 25.).Életút
Dobronán (Zólyom vm.) káplán (1833), Jasztrabán, Németprónán és Tajován kisegítő pap (1833–1835), nevelő és Besztercebányán püspöki titkárhelyettes (1835–1837), a milánói 33. gyalogezred káplánja (1837–1840), Kóson (Nyitra vm.) segédpap (1840–1846), Bicskén plébános (1846–1849). A br. Orczy család nevelője (1856–1861), a pesti reáliskola német és földrajz szakos r. tanára (1861–1862), a pesti református gimnázium latin–német szakos r. tanára (1862–1867), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1867–1888). Áttért a református hitre (1862). Gr. Batthyány Kázmér bicskei birtokán élt Nagy Károly (1797–1868) csillagász, az MTA tagja; az ő házában ismerkedett meg Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Kossuth Lajossal és Vörösmarty Mihállyal, akik hatására nézetei radikalizálódtak. A forradalom és szabadságharc közvetlen eseményeiben nem vett részt, de hírlapi cikkeivel szenvedélyesen agitált az osztrákok ellen. Miután elfogták (1848. dec.), húsz évi várbörtönre ítélték, az olmützi várbörtönben raboskodott (1849–1856; kegyelemmel szabadult: 1856). Verseskötetei (Pacsirta; Pacsirta kalitkában) megjelenését a cenzúra megakadályozta. Statisztikusként elsősorban a népesedési mozgalmakkal, közoktatási statisztikával, a magyarországi iskolákkal (közép- és felsőtanodák) fogl. Nyugdíjba vonulása után megírta rabsága emlékeit; írására hatott Kazinczy Ferenc Fogságom naplója.Főbb művei
F. m.: A szerelemről és házasságról. (Kecskemét, 1861)Magyarország közoktatási statisztikája. 1864/65–1867/68. (Pest, 1868)
A népesedési mozgalom. (Pest, 1869)
Az emberi öntudat jelen fokáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1870. okt. 10.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 2. Pest, 1870
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Magyarország felső tanintézetei és középtanodái. 1870–1872. (Bp., 1874)
Utazás ismeretlen állomás felé. 1849–1856. (Bp., 1890
új kiad. sajtó alá rend. Simon V. Péter. Bp., 1988).
Irodalom
Irod.: Vargha Gyula: B. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1897)Tálas Géza: B. J. emlékezete. (Vigilia, 1962)
Fabó Irma: B. J. laptervei 1848 őszén. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Lipp Tamás: A nagy utaztatás. B. J.: Utazás ismeretlen állomás felé. (Árgus, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)