Család

Sz: Neumann József iskolamester.

Iskola

Középiskoláit Körmöcbányán, Selmecbányán és Esztergomban végezte, a nyitrai papnevelő intézetben bölcseletet, a pesti szemináriumban teológiát tanult, a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1832), pappá szentelték (1833). Az MTA tagja (l.: 1870. máj. 25.).

Életút

Dobronán (Zólyom vm.) káplán (1833), Jasztrabán, Németprónán és Tajován kisegítő pap (1833–1835), nevelő és Besztercebányán püspöki titkárhelyettes (1835–1837), a milánói 33. gyalogezred káplánja (1837–1840), Kóson (Nyitra vm.) segédpap (1840–1846), Bicskén plébános (1846–1849). A br. Orczy család nevelője (1856–1861), a pesti reáliskola német és földrajz szakos r. tanára (1861–1862), a pesti református gimnázium latin–német szakos r. tanára (1862–1867), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1867–1888). Áttért a református hitre (1862). Gr. Batthyány Kázmér bicskei birtokán élt Nagy Károly (1797–1868) csillagász, az MTA tagja; az ő házában ismerkedett meg Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Kossuth Lajossal és Vörösmarty Mihállyal, akik hatására nézetei radikalizálódtak. A forradalom és szabadságharc közvetlen eseményeiben nem vett részt, de hírlapi cikkeivel szenvedélyesen agitált az osztrákok ellen. Miután elfogták (1848. dec.), húsz évi várbörtönre ítélték, az olmützi várbörtönben raboskodott (1849–1856; kegyelemmel szabadult: 1856). Verseskötetei (Pacsirta; Pacsirta kalitkában) megjelenését a cenzúra megakadályozta. Statisztikusként elsősorban a népesedési mozgalmakkal, közoktatási statisztikával, a magyarországi iskolákkal (közép- és felsőtanodák) fogl. Nyugdíjba vonulása után megírta rabsága emlékeit; írására hatott Kazinczy Ferenc Fogságom naplója.