Baróti Lajos
Baróti Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Baróti Lajos

író, irodalomtörténész

Névváltozatok

1881-ig Bartl; írói nevén: Lajos bácsi

Születési adatok

1858. augusztus 22.

Makó

Halálozási adatok

1938. január 15.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Nagybányán és Szatmáron végezte, a bp.-i tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanult (1879-ig), okl. nem szerzett.

Életút

A Bolond Istók munkatársa (1879-től), az Urambátyám segédszerkesztője (1886–1887), szerkesztője (Bartók Lajossal, 1887–1888; egyedül: 1888–1902), a Bolond Istók szerkesztője (1903–1919). Egy ideig az Országos Kaszinó könyvtárosa is volt. Sok ifjúsági regényt, mesét fordított és dolgozott át.

Szerkesztés

A Bolond Istók munkatársa (1879-től), az Urambátyám segédszerkesztője (1886–1887), szerkesztője (Bartók Lajossal, 1887–1888; egyedül: 1888–1902), a Bolond Istók szerkesztője (1903–1919).

Főbb művei

F. m.: Képes versek a kicsinyek számára. (2. kiad. Bp., 1886)
Arany abc. Versikék. (Bp., 1891)
Kópéságok. A magyar ifjúság gyönyörűségére. (Bp., 1894)
Bandi az asztalos. (Bp., 1901)
Lenke és egyéb történetek. (Bp., 1903)
Andersen összegyűjtött meséi. Átd. (Bp., 1929)
szerk.: Nemzeti képeskönyv. Képek és versek. (Szentes, 1887)
Andersen legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli. (Bp., 1888
új kiad. 1929)
Bechstein összes meséi. Átd. (Bp., 1894
új kiad. 1920)
Robinson Crusoe viszontagságai. (Bp., 1898
új kiad. 1929)
Grimm testvérek legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli. (Bp., 1900
új kiad. 1929)
Münchhausen báró csodálatos kalandjai szárazon és vízen. Átd. (Bp., 1900)
Grimm testvérek újabb meséi. Átd. (Bp., 1929)
Grimm testvérek nagy mesekönyve. A magyar ifjúságnak elmeséli Székely Nándorral. (Bp., 1937)
ford.: Leblanc, Maurice: Az üvegdugó. (Bp., 1920)
Andersen újabb meséi. Az ifjúság számára ford. (Bp., 1929).

Megjegyzések

Gulyásnál a két Baróti Lajos munkássága összekeverve!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője