Család

Sz: Kratochfill Dezső, Ring Irma. Testvére: Baróti Lajos (1914–2005) labdarúgó, edző, szövetségi kapitány.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1934), francia–magyar szakos tanári okl. szerzett (1939), a preromatika és biedermeier tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1943) az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1989).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézet díjtalan tanársegéde (1935–1941) és magántanára (1943–1945), a csongrádi Szent Imre Gimnázium (1941–1942), a mátyásföldi Korvin Mátyás Gimnázium r. tanára (1942–1945). A II. vh. után az Országos Köznevelési Tanács előadója (1945–1947), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri tanácsosa és osztályfőnöke (1947–1948). A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézet ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1957) és a tanszék vezetője (1948–1957); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1952–1955), majd az egyetem rektora (1955–1957). Az 1956. évi forradalomban való részvétele miatt elbocsátották (1957); 7 hónap előzetes letartóztatás után a Legfelsőbb Bíróság 1 év felfüggesztett börtönre ítélte (1957; kiszabadult: 1958; rehabilitálták: 1991?). A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum tud. főmunkatársa (1958–1971), osztályvezetője (1971–1975), tud. tanácsadója (1975–1977). Az MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. sz.-i Munkacsoportja tanácsadó testületének tagja. A Miskolci Bölcsész Egyesület Irodalomtörténeti Tanszék vendégprofesszora (1991–1994). A párizsi Sorbonne Nouvelle vendégprofesszora (1977–1980). 18–20. sz.-i magyar irodalommal fogl., a felvilágosodás korának nemzetközileg is elismert kutatója. Elmélete szerint a felvilágosodás egységes művelődéstörténeti korszak (lumière-izmus), a XVIII. sz. uralkodó stílusirányzata volt. Számos, addigi ismeretlen Radnóti-dokumentumot talált meg és adott közzé, ezzel új irányt szabott a Radnóti-kutatásoknak. Jelentősek Szegeddel foglalkozó irodalomtörténeti dolgozatai is.

Elismertség

A Szegedi Fiatalok Kollégiuma alapító tagja (1931), ez adta ki első tanulmányát és doktori értekezését. Az MTA Irodalomtörténeti Főbizottság tagja (1950–1957). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (1952–1957). A párizsi Société d’’Études Finno–Ougriennes tagja.

Elismerés

A JATE BTK tb. doktora (1991). Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1947), Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1948), Munka Érdemrend (arany, 1971). Szocialista Kultúráért (1968), Móra Ferenc-emlékérem (1977), Toldy Ferenc-emlékérem (1987).

Szerkesztés

A Köznevelés (1947), az Acta Universitatis Szegedinensis. Sectio Philologica (1955–1957), az Irodalomtörténeti Dolgozatok (1956– 1957) és a Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve szerkesztője (1960–1973).