Baróti Dezső
Baróti Dezső

2024. december 6. Péntek

Baróti Dezső

irodalomtörténész

Névváltozatok

1945-ig Kratochfill

Születési adatok

1911. október 12.

Torda

Halálozási adatok

1994. szeptember 5.

Budapest


Család

Sz: Kratochfill Dezső, Ring Irma. Testvére: Baróti Lajos (1914–2005) labdarúgó, edző, szövetségi kapitány.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1934), francia–magyar szakos tanári okl. szerzett (1939), a preromatika és biedermeier tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1943) az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1989).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézet díjtalan tanársegéde (1935–1941) és magántanára (1943–1945), a csongrádi Szent Imre Gimnázium (1941–1942), a mátyásföldi Korvin Mátyás Gimnázium r. tanára (1942–1945). A II. vh. után az Országos Köznevelési Tanács előadója (1945–1947), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri tanácsosa és osztályfőnöke (1947–1948). A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézet ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1957) és a tanszék vezetője (1948–1957); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1952–1955), majd az egyetem rektora (1955–1957). Az 1956. évi forradalomban való részvétele miatt elbocsátották (1957); 7 hónap előzetes letartóztatás után a Legfelsőbb Bíróság 1 év felfüggesztett börtönre ítélte (1957; kiszabadult: 1958; rehabilitálták: 1991?). A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum tud. főmunkatársa (1958–1971), osztályvezetője (1971–1975), tud. tanácsadója (1975–1977). Az MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. sz.-i Munkacsoportja tanácsadó testületének tagja. A Miskolci Bölcsész Egyesület Irodalomtörténeti Tanszék vendégprofesszora (1991–1994). A párizsi Sorbonne Nouvelle vendégprofesszora (1977–1980). 18–20. sz.-i magyar irodalommal fogl., a felvilágosodás korának nemzetközileg is elismert kutatója. Elmélete szerint a felvilágosodás egységes művelődéstörténeti korszak (lumière-izmus), a XVIII. sz. uralkodó stílusirányzata volt. Számos, addigi ismeretlen Radnóti-dokumentumot talált meg és adott közzé, ezzel új irányt szabott a Radnóti-kutatásoknak. Jelentősek Szegeddel foglalkozó irodalomtörténeti dolgozatai is.

Elismertség

A Szegedi Fiatalok Kollégiuma alapító tagja (1931), ez adta ki első tanulmányát és doktori értekezését. Az MTA Irodalomtörténeti Főbizottság tagja (1950–1957). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (1952–1957). A párizsi Société d’’Études Finno–Ougriennes tagja.

Elismerés

A JATE BTK tb. doktora (1991). Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1947), Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1948), Munka Érdemrend (arany, 1971). Szocialista Kultúráért (1968), Móra Ferenc-emlékérem (1977), Toldy Ferenc-emlékérem (1987).

Szerkesztés

A Köznevelés (1947), az Acta Universitatis Szegedinensis. Sectio Philologica (1955–1957), az Irodalomtörténeti Dolgozatok (1956– 1957) és a Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve szerkesztője (1960–1973).

Főbb művei

F. m.: Juhász Gyula. Tanulmány. (Szeged, 1933)
Dugonics András és a barokk regény. Egy. doktori értek. (Szeged, 1934)
Biedermeier ízlés a francia irodalomban. (Kolozsvár, 1942)
A magyar irodalom története. 1772–1820. Egy. jegyz. (Bp., 1952– 1953
3. átd. és bőv. kiad. 1957)
Magyar irodalom a romantika korában. Egy. jegyz. (Szeged, 1953)
Ágis tragédiája. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1962)
A rab és a madár. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1964)
Radnóti Miklós első verseskötetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Vénusz magyar változásai. Szerelem-koncepció a XVII. és a XVIII. század irodalmában. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1966)
Radnóti Miklós és Párizs. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1970)
Radnóti Miklós ismeretlen világirodalmi tanulmánya. (Tiszatáj, 1971)
Írók, érzelmek, stílusok. Vál. tanulmányok. (Bp., 1971)
Rimbaud és a magyar költészet. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1972)
Csokonai képzőművészeti rokonságáról. (Művészet, 1974)
Kortárs útlevelére. Radnóti Miklós. 1909–1935. (Bp., 1977)
Az Értől az Óceánig. A vizek motívuma Ady költészetében. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1977)
Költők barátja. Tevan Andor emléke. Szántó Tiborral. (Bp., 1979)
Árnyékban éles fény. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1980)
A rokokó. (Bp., 1986)
Sík Sándor. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1988)
Kutatások három évszázad magyar irodalmából. Doktori értek. (Bp., 1989)
szerk.: Téténynek ékessége, melyet versekbe foglalt Dugovics András. Sajtó alá rend. (Szeged, 1941)
Érzelem és okosság. A magyar próza a felvilágosodás korában. (Bp., 1944)
Magyar írók Katona Józsefig. Összeáll. Gerézdi Rabánnal. (Bp., 1948)
Radnóti Miklós. 1909–1944. Dokumentumok. (Bp., 1959)
Ady Endre: Az elhagyott kalózhajók. A szerelmes Ady. Dokumentumok, képek. Vál., az összekötő szöveget írta. (Bp., 1977)
ford.: Bazin, André: Válogatott filmesztétikai tanulmányok. Vál., ford. (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: B. D. munkássága. Vál. bibl. Összeáll. Gyuris Anna. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Litteraria, 1991)
Szrenka Éva: B. D. halálára. (Szeged [folyóirat], 1994)
Bécsy Tamás: B. D. (Irodalomtörténet, 1994)
Kerényi Ferenc: B. D. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Büky Béla: B. D. (Annales Universitates Litterarum et Artium Miskolciensis, 1995)
László József: B. D. (Szegedi Műhely, 1995)
Fried István: Regionalitás és közép-európaiság. A fiatal B. D. irodalomszemléletéhez. (Tiszatáj, 1997)
Csetri Lajos: B. D. stílus- és eszmetörténeti szemlélete. (Tiszatáj, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője