Barna Miklós
Barna Miklós

2022. január 17. Hétfő

Barna Miklós

festőművész, grafikus

Születési adatok

1900. április 4.

Budapest

Halálozási adatok

1993. május 19.

Budapest


Iskola

Czigány Dezső szabadiskolájában kezdte tanulmányait, majd az École des Beaux-Arts-on tanult. Tanulmányait Uitz Béla támogatta, aki művészetére is nagy hatással volt. A moszkvai Képzőművészeti Főiskolán Szergej Geraszimov tanítványa (1926–1930).

Életút

Az 1920-as évektől kiállító művész, Bécsbe, Berlinbe emigrált, majd Párizsban élt (1922–1926). Henri Barbusse közbenjárására a Szovjetunióba ment tanulni (1926), ott is telepedett le (csak 1947-ben tért haza). A leningrádi Rjepin Akadémia mesterképzőse (1933–1937). Az agitatív művészet egyik jelentős képviselőjeként elsősorban munkásmozgalom-történeti képeket, grafikákat (szénrajzokat), plakátokat készített. Nagyszabású, forradalmi-munkásmozgalmi tárgyú grafikai sorozatainak stiláris jegyei a plakátművészettel mutatnak hasonlóságot. Műveit az expresszív összefogottság jellemzi. Jelentősek még a különböző parasztfej-karaktereket megörökítő alkotásai. Festői munkásságát elsősorban portréi és tájképei képviselik. Első nagyobb művét, a Fehér terror (1924) című albumát a Francia Kommunista Párt megbízásából készítette, amelynek sikere után tanulmányait Moszkvában folytathatta. Az 1930-as–1940-es években Moszkvában és Leningrádban alkotott: 1938–1939-ben megbízást kapott a szovjet alkotmány illusztrálására (A tanulás joga; Az aggkor biztosítása), 1940-ben meghívták, hogy közreműködjön a szovjet párttörténet illusztrálásában. Az ország megszállása után Anidzsán (Üzbég SZSZSZK) városába költözött, ahol elsősorban tájképeket és nagy, háborús témájú műveket alkotott. 1947-ben tért haza, 1950-től rendszeresen kiállít, bár 1961-től csak nagyméretű szénrajzokkal jelentkezett. Művei a moszkvai Tretyakov Képtárban és a Puskin Múzeumban láthatók.

Emlékezet

Fehér terror című tollrajzsorozatát Henri Barbusse vásárolta meg (1925). A bp.-i Körmendi Galéria 1995-ben rendezte meg az emlékkiállítását, munkái döntő többségét a Körmendi–Csák-gyűjtemény őrzi.

Elismertség

– A Forradalmi Oroszország Művészeinek Szövetsége (AHRR) tagja (1933-tól).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Nemzeti Szalon (Bp., 1950)
Derkovits Terem (Bp., 1957)
Műcsarnok. Kassitzky Ilonával, Váli Zoltánnal. (Bp., 1961)
Csepeli Munkásotthon (Bp., 1961), Ernst Múzeum (Bp., 1968)
Villányi úti Oktatási Központ (Bp., 1973)
Műcsarnok (Bp., 1977)
MSZMP VI. ker.-i Pártbizottság VI/3-as körzeti kiállítóterme (Bp., Munkácsy Mihály u. 23., 1981)
emlékkiállítás: Körmendi Galéria (Bp., 1995).

Főbb művei

F. m.: Képek a magyar munkásmozgalom történetéből. B. M. szénrajzai. (Bp., 1980)
szénrajzsorozatai: A nemzetközi munkásmozgalom történetéből (1956–1970)
Kommunista Kiáltvány (1957–1960)
A magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből (1960–1965)
Internacionálé (1966–1967)
Vietnami tragédia (1967–1968)
írásai: Fordulatok a képzőművészetben. (Új Világ, 1948. dec. 17.)
Az új művészet: szocialista realizmus. (Képes Figyelő, 1949. febr. 15.).

Irodalom

Irod.: Szegi Pál: B. M. gyűjteményes kiállítása. (Szabad Művészet, 1950)
Gerelyes Ede: B. M. Kat. (Bp., 1961)
Ecsery Elemér: A dolgozó emberiség szolgálatában. (Művészet, 1961)
Láncz Sándor: Három művész kiállítása a Műcsarnokban. (Élet és Irodalom, 1961. ápr. 7.)
Fekete Márkon: Prominent Hungarians. Home and Abroad. (München, 1966)
Soós Klára: Életmű a pártos művészet szolgálatában. (Művészet, 1968)
Perneczky Géza: Drei Ausstellungen. (Budapester Rundschau, 1968. jún. 21.)
Fóthy János: Két kiállítás. (Művészet, 1968)
Komját Irén: A forradalom festője, B. M. (Lobogó, 1973. máj. 1.)
Aradi Nóra: B. M. (A Körmendi Galéria kiadványai. 16. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője