Család

Köznemesi családból származott, nemességüket Bethlen Gábortól kapták 1618-ban. Sz: Barna Pál, Jurai Borbála. Testvére: Barna Ferdinánd (1825–1895) nyelvész, könyvtáros, műfordító. Unokatestvére Barna János (1880–1934) irodalomtörténész, színháztörténész, műfordító.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1846), a fogászat tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1865), az MTA tagja (l.: 1876. jún. 8.).

Életút

Részt vett a forradalom kitörésekor a pesti eseményekben (1848. márc.), majd a forradalom és szabadságharc idején az ún. Hunyadi-huszárok ezredorvosa (1848–1849), ill. megbízást kapott a nagykárolyi hadikórház felügyeletére (1849. márc.–aug.). A bukás után Bécsben fogorvosi rendelőt nyitott (1850–1855), ismét Pesten telepedett le, ahol fogorvosi rendelője mellett saját fogászati laboratóriumát is vezette (1855–1894; laboratóriumát később Árkövi (Arnstein) Márton, Árkövy József édesapja vette át!), később József főherceg udvari orvosaként is tevékenykedett. A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a fogászat magántanára (1865-től). Az első magyar nyelvű fogorvosi tankönyv szerzője (Takáts Pálnak 1833-ban megjelent Szorgalmatos Fogorvosa nem tankönyv, hanem német nyelvből történt kompiláció!). Fogorvosi működése mellett elsősorban verseket írt és műfordítással fogl. Műfordítóként elsősorban klasszikus ókori latin irodalmat (Horatiust és Vergiliust) tolmácsolt. Lefordította – többek között – Horatius szatíráit és Vergilius Aeneisét.

Szerkesztés

A forradalom előtt a Pesti Divatlap, az Athenaeum, a Honderű és az Életképek közölték költeményeit. Ráspoly álnéven írt politikai versei a Borsszem Jankó c. élclapban jelentek meg.