Barna Ignác
Barna Ignác

2024. október 12. Szombat

Barna Ignác

jogász

Névváltozatok

1879-ig Braun

Születési adatok

1854. szeptember 10.

Rácalmás, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1919. július 1.

Budapest


Iskola

A bécsi (1872–1873), a lipcsei egyetemen tanult (1877), a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1878), Bp.-en köz- és váltóügyvédi vizsgát tett (1889).

Életút

A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a kereskedelmi- és váltójog r. tanára (1880–1899), később kereskedelemismeretet is tanított, egyidejűleg Bp.-en ügyvéd (1889–1899) és az Adria Biztosítótársaság jogtanácsosa, (1894-től). Az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának tisztviselője (1899–1918); ítélőtáblai bírói (1899–1911), kúriai bírói rangban (1911–1918). Az Országos Ügyvédvizsgáló Bizottság tagja (1894-től). Kereskedelmi és váltójoggal, az öröklési jog kérdéseivel, vállalati joggal fogl. Szakfordítóként elsősorban német jogtudományi munkákat tolmácsolt.

Szerkesztés

A Büntetőjogi Szemle (1879-től), a Magánjogi Kodifikációnk (1892), a Magyar Kodifikáció (1903) és a Magyar Jogász Ujság szerkesztője (1903–1904).

Főbb művei

F. m.: Kereskedelmi törvény. 1875: XXXVII tc. (Bp., 1886
2. bőv. kiad. 1894)
A meghatalmazott által elkövetett csalás. (Bp., 1895)
Le a napirendről! 1. füz. Az esküdtbíróságok szervezetéről szóló javaslat főbb hibái. Sik Sándorral. (Bp., 1896)
A magánbiztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat. (Bp., 1896)
Az ági öröklésről. Enyiczkey Gáborral, Kégl Jánossal. (Bp., 1898)
Az öröklési jog reform-kérdései. (Bp., 1898)
A részügyletek törvényhozási szabályozásáról. Többekkel. (Bp., 1898)
ford.: A Schweizi Szövetség törvényei a kötelmi jogról. (Bp., 1882)
A német polgári törvénykönyv. 1. füz. Általános rész. (Bp., 1898)
Entwurf eines ungarischen allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuches. Németre ford. Schiller Henrikkel. 1–3. (Bp., 1901).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője