Bariska Mihály
Bariska Mihály

2024. december 9. Hétfő

Bariska Mihály

pedagógus

Születési adatok

1902. szeptember 12.

Gyöngyös

Halálozási adatok

1966. november 2.

Szombathely


Család

Sz: Bariska János, Koritár Anna. Fia: Bariska István (1943–) levéltáros, helytörténész.

Iskola

A József Műegyetem Gépészmérnöki Osztálya (1920), az egri érseki hittudományi főiskola (1920–1921), az innsbrucki egyetem teológiai kara hallgatója (1921–1922), a teológiai karhoz kapcsolt jezsuita bölcsészeti akadémián baccalaureatusi és licentiatusi szigorlatokat tett (1922). A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán (1922–1923), a Jog- és Államtudományi Karán tanult (1923–1924), a bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon német és francia nyelvet, ill. kereskedelmi levelezést hallgatott (1924–1928). A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1928), francia–német szakos tanári okl. (1929), a Közgazdaság-tud. Karon felsőkereskedelmi iskolai tanári okl. szerzett (1929); a párizsi Sorbonne-on állami ösztöndíjas (1929–1930). Bp.-en orosz szaktanítói okl. szerzett (1951), a Pécsi Pedagógiai Főiskolán orosz szakos általános iskolai (1952), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954).

Életút

A bp.-i felsőkereskedelmi gyakorló iskola helyettes (1930–1932), mb. (1932–1935), r. tanára (1935–1939), egyúttal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a német nyelv mb. előadó tanára (1935–1941). A Gazdasági Szaktanárképző Intézet Gyakorló Kereskedelmi Középiskolájának vezető szaktanára (1939–1941), a szombathelyi leány (1941–1942), majd a fiúkereskedelmi középiskola igazgatója (1942–1944), a szombathelyi tankerület főigazgatói hivatalának szakelőadója (1944–1947); c. gimnázium igazgató (1946-tól), tankerületi főigazgató-helyettes (1947–1949), a Tankerületi Főigazgatóság középiskolai előadója (1949–1950). A Közgazdasági Leánygimnázium (1950–1951 és 1952), a szakérettségis kollégium (1951–1952), a leányszakérettségis tanfolyam r. tanára (1952–1955). Az Oktatásügyi Minisztériumban a nyugati nyelvek szakelőadója (1955), a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tanára (1955–1959), a Felsőfokú Tanítóképző Intézet főisk. tanára (1959–1966) és a nyelvi szakcsoport vezetője (1963–1966). Az Országos Gazdasági Szaktanárvizsgáló Bizottság tagja, jegyzője (1936–1941), az Országos Nyelvi Szakbizottság elnöke. Különösen jelentős tankönyvírói tevékenysége. Számos német nyelvkönyvet írt középiskolák számára (részben Maros Istvánnéval, Reuss Pállal), orosz nyelvkönyvet technikumok, tanító- és óvónőképző intézetek számára.

Emlékezet

Szobrát (bronz mészkő) a Szombathelyi Tanárképzőben állították fel (Marosits István alkotása, 2005; szintén ő, emlékére bronz plakettet is készített).

Főbb művei

F. m.: L’histoire de la litterature francaise du XVIe siècle. Extrait des cours de Alexandre Eckhardt. Sajtó alá rend. (Bp., 1928)
Gr. Széchenyi István és a francia irodalom. Egy. doktori értek. (Bp., 1928)
Idegen nyelvek tanítása a kereskedelmi középiskolában. (Bp., 1939)
A német közoktatás, különös figyelemmel a szakoktatásra. (Bp., 1939)
Német olvasó- és gyakorlókönyv a kereskedelmi középiskolák használatára. Heinrich Jánossal. I–III. (Bp., 1940–1942)
Német nyelvtan a kereskedelmi középiskolák használatára. Heinrich Jánossal. (Bp., 1941)
Német kereskedelmi levelezés. Heinrich Jánossal. Tankönyv. (Bp., 1943)
A háború és az iskola. (Bp., 1944)
Magyar–német és német–magyar zsebszótár. Szerk. Kővári Józseffel. (Szombathely, 1944).

Irodalom

Irod.: Palkó István: B. M. élete és működése. (Vasi Szemle, 1967)
Fülöp József: A Vas megyei orosz nyelvoktatás négy évtizedes története. (Vasi Honismereti Közlemények, 1987)
A napszámos fia – Széchenyi nyomán. B. M. 1902–1966. (Vasi Szemle, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője