Bárdosi János
Bárdosi János

2024. november 12. Kedd

Bárdosi János

etnográfus, muzeológus

Születési adatok

1933. május 10.

Herény, Vas vármegye

Halálozási adatok

1983. augusztus 17.

Szombathely


Iskola

Az ELTE BTK-n néprajz–muzeológia szakon végzett (1957).

Életút

A Néprajzi Múzeum, majd a győri Xantus János Múzeum gyakornoka (1957–1958), a szombathelyi Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője (1958–1983). Népi halászattal, településtörténettel, népi építkezéssekkel fogl. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a Fertő-tó, a a Rába, ill. a Vas megye kisebb vizeit, valamint a Dráva alsó szakaszának népi halászatát tanulmányozta. Vizsgálta az erdei és mezei gyűjtögetést, a gyógynövények gyűjtését, a különböző gyógymódokkal kapcsolatos hiedelmeket, s a népi vadfogási módokat. Később fő kutatási területe a tárgyi néprajz, ezen belül a nyugat-dunántúli népi építkezés lett: az 1960-as évektől gyűjtötte a Vas megyei népi építészet különlegességeit. Irányításával épült fel a Vasi Múzeumfalu, Magyarország második regionális szabadtéri néprajzi múzeuma (1973). A 19–20. sz.-i paraszti életforma sokoldalú bemutatására törekedett, ill. arra, hogy az épületek az egész megye népi építészeti kultúráját (pl.: őrség, Hegyhát, Kemenesalja, Vendvidék stb.) és a nemzeti sajátosságokat (német, horvát, szlovén) is reprezentálja. Különösen jelentős munkát végzett a népi műemlékek és műemlékegyüttesek megmentése érdekében: Vas megyében több tájházat is létesített. Munkája nyomán vált ismertté a Szalafő– Pityerszeri műemlékegyüttes, a cáki pincesor és a hegyhátszentpéteri tájház. Kezdeményezte Vas megye helyneveinek összegyűjtését, amelyhez széles körű társadalmi gyűjtőhálózatot szervezett.

Emlékezet

Tiszteletére a Vasi Múzeumfaluban emlékfát ültettek (1986).

Elismertség

A Magyar Néprajzi Társaság, a Vasi Honismereti Mozgalom; ill. az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (1982-től) és az ICOMOS Nemzetközi Skanzen Biz. tagja.

Elismerés

Honismereti Emlékérem (1980), Csűry Bálint-emlékérem (1982).

Főbb művei

F. m.: Pajtáskertek Gencsapátiban. (Szombathely, 1958)
A magyar Fertő tapogató halászata. (Szombathely, 1959)
Kenéz díszített házoromzatai és kapufái. (Szombathely, 1961)
Szentivánfai anekdoták. (Szombathely, 1961)
Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-hegyalján. (Savaria, 1964)
Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében. (Szombathely, 1965)
Zöldségtárolás Szombathely környékén. (Szombathely, 1967)
Szakvélemények megyénk népi műemlékeinek védelméről és a Vasi Múzeumfaluról. (Vasi Szemle, 1974)
Magyarszombatfai fazekasház. (Szombathely, 1975)
A Vasi Múzeumfalu. (Szombathely, 1975)
Adatok a sárvári és a kőszegi fazekas céh történetéhez. (Savaria, 1975)
A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében. (Életünk, 1977)
A festett díszítésű házormokról és a hegyhátszentpéteri tájházról. (Savaria, 1977/78)
Szalafő–Pityerszer. Népi műemlékegyüttes. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 40. Bp., 1980
3. kiad. 1988)
Szombathely. Vasi Múzeumfalu. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára. 22. Bp., 1980
2. kiad. 1984)
A lakóház fejlődésének kérdéséhez Vas megye nyugati részén. (Savaria, 1981)
Vas megye földrajzi nevei. (Szombathely, 1982)
ősrégi népi műemlékegyüttes Szalafő–Pityerszerén – Volksbaudenkmalenensemble in der Wart, Szalafő, Pityer-Winkl. Vezető. (Szombathely, 1982)
A magyar Fertő halászata. (Sopron, 1994).

Irodalom

Irod.: Bándi Gábor: B. J. néprajzkutató. (Vasi Honismereti Közlemények, 1983)
Szilágyi Miklós: B. J. (Honismeret, 1984)
Bíró Friderika: B. J. (Ház és Ember, 1984)
Filep Antal: B. J. (Műemlékvédelem, 1984)
Domonkos Ottó: A szülőföld kutatója. (Műhely, 1985)
Barabás Jenő: B. J. (Ethnographia, 1985)
Nagy Zoltán: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője