Bárd Oszkár
Bárd Oszkár

2022. január 26. Szerda

Bárd Oszkár

költő, író, orvos

Névváltozatok

Wettenstein Oszkár

Születési adatok

1893. május 6.

Naszód, Beszterce-Naszód vármegye

Halálozási adatok

1942. december 19.

Dés


Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1917); közben a Zeneakadémia hegedű szakos, majd a bukaresti Ferdinánd Tudományegyetem művészettörténet–régészet szakos hallgatója.

Életút

Galgón orvos, orvosi praxisa mellett verseket és színműveket írt. A Haladás (1911-től), az Erdélyi Figyelő (1914), a Napkelet szerkesztője (1922-től). Az I. vh. után a Korunk munkatársa. A nyugatosok követőjeként tűnt fel, melankolikus, búskomor alaphangulatú verseiben a két vh. között egyre fokozódó társadalmi feszültségek érezhetők. Az 1920-as években igen kedvelt, és több színpadon játszott színműveiben többnyire általános társadalmi témákat dolgozott fel kitűnő dramaturgiai tudással.

Elismertség

A Kemény Zsigmond Társaság, az Erdélyi Irodalmi Társaság, az ún. Erdélyi Magyar Írói Rend tagja. A marosvécsei Helikon alapító tagja.

Szerkesztés

A Haladás (1911-től), az Erdélyi Figyelő (1914), a Napkelet szerkesztője (1922-től). Az I. vh. után a Korunk munkatársa. Versei, írásai a fentieken kívül még elsősorban Az Ujságban, az Erdélyi Helikonban, a Zord Idő és a Pásztortűz c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Bálványok s bilincsek B. O. versei. (Békéscsaba, 1913)
Halál és még több. Színmű három felvonásban. (Kolozsvár, 1920)
Csoda. Sorsmisztérium egy felvonásban. (Kolozsvár, 1920)
Sylvio lovag. Dráma 3 felvonásban. (Kolozsvár, 1921)
Mi lesz velünk? Versek. (Kolozsvár, 1924)
Professzor úr. (Kolozsvár, 1925)
Liszt első szerelme. (Kolozsvár, 1925)
A taposómalom. Komédia 4 képben. (Kolozsvár, 1925)
Liszt. Színpadi regény. (Kolozsvár, 1931)
Liszt. Színpadi reg. (Kolozsvár, 1932)
Teleki László. Dráma 3 felvonásban. (Kolozsvár, 1936)
Liszt. Színpadi reg. – Citera. – A taposómalom. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Kötő József. (Bukarest, 1989).

Irodalom

Irod.: Dsida Jenő: Liszt. (Erdélyi Helikon, 1932
Kemény Gábor: A Teleki tragédia margójára. (Független Ujság, 1937. 11.)
Jancsó Elemér: B. O. kiadatlan levelezéséből. (Kolozsvár, 1962)
Kötő József: Drámairodalmi örökségünk. (Korunk, 1967)
Murvai László: B. O., a lapszerkesztő. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1982)
Murvai László: B. O. irodalmi munkássága. (Kolozsvár, 1984)
Murvai László: B. O. Monográfia. (Bukarest–Kolozsvár, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője