Bárczy István
Bárczy István

2022. január 29. Szombat

Bárczy István, bárcziházi

politikus

Névváltozatok

Bárczy István Lajos János 

Születési adatok

1882. október 21.

Budapest

Halálozási adatok

1952. december 18.

La Tour de Teillez, Svájc


Család

Sz: Bárczy István (1845–1897) politikus, honvédelmi minisztériumi tanácsos, megyei törvényhatósági bizottsági tanácsos, Gyurcsánszky Mária (1860–1938). Testvére: Bárczy Gyula (1883–1937) és Bárczy Elek (1887–1947). F: 1912-től szobi Luczenbacher Edit. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1904), tanulmányait Münchenben, Párizsban és Londonban egészítette ki. 

Életút

Zemplén vármegye szolgálatába lépett (1904), a Miniszterelnökség fogalmazógyakornoka (1905–1906), majd Wekerle Sándor és gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökök személyi titkára (1906–1912), a Miniszterelnökség elnöki osztályának helyettes vezetője (1913–1917), vezetője (1917–1918). A forradalmak idején visszavonultan élt (1918–1919). Az összeomlás után a miniszterelnöki hivatal államtitkár-helyettese (1922–1928), adminisztratív államtitkára (1928–1944), egyúttal a minisztertanács jegyzőkönyvvezetője. Részt vett Horthy Miklós kiugrási kísérletében (1944. okt. 15.), a kudarc után rövid időre fogságban volt. A II. világháború után a háborús főbűnösök perében többször kihallgatták. 

Emlékezet

Szentendrén, a család Ábrányi Emil utcai villájában (a későbbi szülőotthonban), élt, ahol 1944. jún. 28-án Baky László irányításával merényletet követtek el ellene. 

Elismertség

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja.

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője