Barcza György
Barcza György

2025. március 20. Csütörtök

Barcza György, nagyalásonyi

politikus, diplomata

Születési adatok

1888. július 2.

Pusztazámor, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1961. április 18.

Sydney, Ausztrália


Család

Sz: Barcza Károly Tódor, zalabéri Horváth Irma. F: Jeszenszky Alexa. Testvére: Barcza Károly (1894–1963) gyáriparos.

Iskola

Bp.-en és Bécsben tanult a bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. szerzett, diplomáciai vizsgát tett (1911).

Életút

A közös külügyminisztériumban ún. létszámon kívüli konzuli attasé (1911–1913), Athénban (1914–1916) és Koppenhágában követségi attasé (1916–1918), ill. követségi titkár (1917–1920), az összeomlás után az önálló magyar állam koppenhágai követségének ügyvivője (1920–1921). A stockholmi (1921–1922), a bécsi (1922–1923 és 1923–1925) és a vatikáni követség első beosztott tisztviselője (1923. júl.–okt.), 1924-től követségi tanácsosi rangban. A Külgyminisztérium politikai osztályának főnöke (1925–1927), vatikáni (1927–1938), majd londoni követ (1938–1941). A II. vh. után Svájcban (1945–1951), majd Ausztráliában élt (1952-től). A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja és ausztráliai képviselője. A Szuverén Máltai Lovagrend rk. követe. Miután erőfeszítései ellenére a Jugoszlávia elleni német akcióban való tervezett magyar részvétel miatt Nagy-Britannia megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal (1941. ápr. 7.), nem vállalt újabb követi megbízást, s nyugdíjazását kérte. 1943. márc.-ban Kállay Miklós miniszterelnök és az angolbarát körök felkérésére Rómába, ápr.-ban Svájcba utazott, hogy a vh.-ból való kilépés lehetőségéről tárgyaljon a szövetségesekkel. Béketapogatózásainak Magyarország német megszállása vetett véget, ami után Svájcban megalakította a németellenes magyar diplomatákat tömörítő Követi Bizottságot (1944. ápr.–1945. nov.), amelynek célja Magyarország függetlenségének visszaállítása és az ország háborúból való kivezetése volt.

Elismertség

Az Ausztráliai Bevándorlók Egyesített Tanácsa (1953-tól) és az Ausztrál–Magyar Társulat elnöke (1956-tól). A sydneyi Magyar Segélyezési Alap bizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Utójegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról. (Bp., 1911)
A svájci misszió. (Új Látóhatár, 1983)
Diplomataemlékeim. 1911–1945. 1–2. Magyarország volt vatikáni és londoni követének kézirataiból. Összeáll. és szerk. Antal László. (Extra Hungariam. Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: Megemlékezés az elhunyt B. Gy.-ről. (Független Magyarország 1961. ápr. 28.)
„Népünk lelkesedéssel rohan a saját vesztébe.” B. Gy. diplomataemlékei 1911 és 1945 között. (Magyar Nemzet, 1994. 153.)
Szinai Miklós: Hungary on the Threshold of War. (The Hungarian Quaterly, 1995)
Bán D. András: Az összeköttetés megszakad. Brit–magyar kapcsolatok. 1938–1941. (Rubicon, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője