Barcza György, nagyalásonyi
politikus, diplomata
Születési adatok
1888. július 2.
Pusztazámor, Fejér vármegye
Halálozási adatok
1961. április 18.
Sydney, Ausztrália
Család
Sz: Barcza Károly Tódor, zalabéri Horváth Irma. F: Jeszenszky Alexa. Testvére: Barcza Károly (1894–1963) gyáriparos.Iskola
Bp.-en és Bécsben tanult a bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. szerzett, diplomáciai vizsgát tett (1911).Életút
A közös külügyminisztériumban ún. létszámon kívüli konzuli attasé (1911–1913), Athénban (1914–1916) és Koppenhágában követségi attasé (1916–1918), ill. követségi titkár (1917–1920), az összeomlás után az önálló magyar állam koppenhágai követségének ügyvivője (1920–1921). A stockholmi (1921–1922), a bécsi (1922–1923 és 1923–1925) és a vatikáni követség első beosztott tisztviselője (1923. júl.–okt.), 1924-től követségi tanácsosi rangban. A Külgyminisztérium politikai osztályának főnöke (1925–1927), vatikáni (1927–1938), majd londoni követ (1938–1941). A II. vh. után Svájcban (1945–1951), majd Ausztráliában élt (1952-től). A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja és ausztráliai képviselője. A Szuverén Máltai Lovagrend rk. követe. Miután erőfeszítései ellenére a Jugoszlávia elleni német akcióban való tervezett magyar részvétel miatt Nagy-Britannia megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal (1941. ápr. 7.), nem vállalt újabb követi megbízást, s nyugdíjazását kérte. 1943. márc.-ban Kállay Miklós miniszterelnök és az angolbarát körök felkérésére Rómába, ápr.-ban Svájcba utazott, hogy a vh.-ból való kilépés lehetőségéről tárgyaljon a szövetségesekkel. Béketapogatózásainak Magyarország német megszállása vetett véget, ami után Svájcban megalakította a németellenes magyar diplomatákat tömörítő Követi Bizottságot (1944. ápr.–1945. nov.), amelynek célja Magyarország függetlenségének visszaállítása és az ország háborúból való kivezetése volt.Elismertség
Az Ausztráliai Bevándorlók Egyesített Tanácsa (1953-tól) és az Ausztrál–Magyar Társulat elnöke (1956-tól). A sydneyi Magyar Segélyezési Alap bizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: Utójegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról. (Bp., 1911)A svájci misszió. (Új Látóhatár, 1983)
Diplomataemlékeim. 1911–1945. 1–2. Magyarország volt vatikáni és londoni követének kézirataiból. Összeáll. és szerk. Antal László. (Extra Hungariam. Bp., 1994).
Irodalom
Irod.: Megemlékezés az elhunyt B. Gy.-ről. (Független Magyarország 1961. ápr. 28.)„Népünk lelkesedéssel rohan a saját vesztébe.” B. Gy. diplomataemlékei 1911 és 1945 között. (Magyar Nemzet, 1994. 153.)
Szinai Miklós: Hungary on the Threshold of War. (The Hungarian Quaterly, 1995)
Bán D. András: Az összeköttetés megszakad. Brit–magyar kapcsolatok. 1938–1941. (Rubicon, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gegő Elek Nicephor
történetíró, néprajzi író, ferences szerzetes
Gerendás István
építészmérnök, hadmérnök, honvéd tábornok
Hankó Vilmos
kémikus, tudománytörténész
Haraszty Árpád
biológus, botanikus
Ábrahám Ernő
író, műfordító
Foglalkozások
politikus (664), orvos (605), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)