Baranyai Miklós
orvos, szemész, aneszteziológus, politikus
Születési adatok
1934. július 15.
Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1997. augusztus 17.
Budapest
Család
Sz: Baranyai János vasúti főtiszt, Molnár Erzsébet. F: 1960-tól Macskásy Ottília orvos. Fia: Baranyai Árpád (1961–) orvos; leánya: Baranyai Klára (1965–) középiskolai tanár. Testvére: Baranyai Klára (1936–) és Baranyai Erzsébet (1945–), ill. Baranyai Tamás (1939–) evangélikus lelkész.
Iskola
A veresegyházi elemi iskola után a premontrei rend gödöllői gimnáziumában tanult, annak államosítása után a budapesti (újpesti) Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1953).
A BOTE-n általános orvosi okl. (1959), szemész (1970) és aneszteziológus szakorvosi vizsgát tett (1974).
Életút
Az Egri Megyei Kórház Szemészeti Osztályának gyakornoka (1959–1961), Poroszló (Heves m.) körzeti orvosa (1961–1966), a Hatvani Cukor- és Konzervgyár üzemorvosa (1966–1967). A Hatvani Városi Kórház, ill. az Albert Schweitzer Kórház segédorvosa (1967–1970), szemész szakorvosa (1970–1973), klinikai adjunktusa (1974–1977), az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosa (1977–1990).
Az MDF tagja (1988-tól), hatvani szervezetének elnöke (1988–1990), a párt országgyűlési képviselője (Hatvan, [Heves m. 4. sz. választóker.], 1990–1994). Az Országgyűlés Egészségügyi Albizottságának elnöke (1990).
Aneszteziológusként részt vett a magyarországi veseátültetési programban. Magyarországon az elsők között foglalkozott rendszeresen az újraélesztés laikusok körében való megismertetésével. Szemészeti művelődés- és kultúrtörténeti tevékenysége is értékes: Hieronymus Bosch képeit elemezte szemészeti vonatkozásban. 1990. aug. 7-én tisztázatlan körülmények között életveszélyesen megsérült; éveken át kómában volt, képviselői munkáját nem tudta ellátni.
Emlékezet
Emlékét őrzi a halála után megalakult hatvani Baranyai Miklós Ápolási és Gondozási Közalapítvány.
Elismertség
Az Albert Schweitzer Magyarországi Barátainak Köre alapító tagja (1987), a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület tagja (1989-től).
Főbb művei
F. m.: Látóélesség-vizsgálat optokinetikus nystagmus kiváltásával. (Hatvani Városi Tanács Kórházának Közleményei, 1975)
Bosch és az emberi szem. (Művészet, 1978).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2018
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)