Baranyai Júlia
Baranyai Júlia

2024. október 8. Kedd

Baranyai Júlia

író, művelődéstörténész

Névváltozatok

Schneider

Születési adatok

1906. március 30.

Monyorós

Halálozási adatok

1982. február 15.

Vörösmart


Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magyar szakán tanult, a belgrádi egyetemen latin szakos tanári okl. szerzett (1931).

Életút

Cacakon (ma: Szerbia) középiskolai tanár (1931–1945), a II. vh. után Vörösmarton (ma: Horvátország) telepedett le, a falu általános iskolájának magyar tanára (1949–1979). A Drávaszög településeinek néprajzával, nyelvével, művelődés- és kultúrtörténetével fogl. Diákjai bevonásával kutatta a vidék múltját, gyűjtötte és feldolgozta a múlt tárgyi és szellemi emlékeit. Vízbe vesző nyomokon című könyve (1976) a baranyai kulturális emlékeket megörökítő kultúrtörténeti esszé. Példája hatására kezdődött meg a baranyai népcsoportok tudományos igényű feltárása.

Emlékezet

Az általa és tanítványai által gyűjtött történeti-néprajzi anyagból nyílt meg a Vörösmarti Tájmúzeum (1979. máj. 18.; 1986-tól Baranyai Júlia Múzeumi Gyűjtemény). A gazdag gyűjtemény három nagyobb termet és egy előcsarnokot tölt meg helytörténeti és néprajzi relikviákkal, a helyi háziipar emlékeivel, a hajdani népviselet darabjaival, fényképgyűjteménnyel.

Főbb művei

F. m.: Gyertyafény. Laskó, egy régi falu krónikájából. (Szigeti Füzetek. 1. Wart [Ausztria], 1961)
Vízbe vesző nyomokon. Fejezetek a Dráva-szög történetéből. (Újvidék, 1976
2. kiad. 1977).

Irodalom

Irod.: Herczeg János: B. J. (Eszék, 1982)
Tüskés Tibor: Ki folytatja tovább? (Eszék, 1982)
Tóth Lajos: Júliára emlékezve… (Eszék, 1982)
Horváth Veronika: „Aki elveszíti a múltját, az arcát veszíti el”. (Eszék, 1986–1987)
Lábadi Károly: Drávaszögi ábécé. Néprajzi és tájlexikon. (Eszék–Bp., 1996)
Begovácz Rózsa: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője