Baránszky-Jób László
Baránszky-Jób László

2022. január 26. Szerda

Baránszky-Jób László

irodalomtörténész, esztéta

Névváltozatok

1946-ig Jób László

Születési adatok

1897. december 2.

Újpest

Halálozási adatok

1987. október 9.

Budapest


Család

Sz: Baránszky Gyula, Jakobovics Klára. Testvére: Baránszky-Jób Imre (1899–1993) gépészmérnök. Fia: Baránszky László (1930– 1999) költő.

Iskola

Elemi iskoláit Szegeden, a gimnáziumot Vácott végezte. A bp.-i tudományegyetemen magyar–történelem szakos tanári okl. (1920), bölcsészdoktori okl. (1926), az esztétika tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1939).

Életút

Az I. vh. végén bevonult katonának és tiszti vizsgát tett (1918), az összeomlás után, a Tanácsköztársaság idején Szegeden az ún. nemzeti hadseregben (1919. ápr.–aug.), a proletárdiktatúra bukása után a bp.-i egyetemi zászlóaljban szolgált (1919–1920). A bp.- i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziumának ösztöndíjas tanárjelöltje (1919–1920), Tiszaugon, a Radványi-család nevelője (1920–1921), Budapesten polgári iskolai tanár (1921–1923), a bp.-i II. ker.-i Hunyadi János u.-i (= Ponty u.-i) Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (1939-től középiskola) r. tanára (1923–1945). A szegedi (1939–1940), ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1940–1944) a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1945–1949), a bp.-i Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára (1951–1957). Esztétikai, irodalom- és stílustörténeti kutatásai mellett verseket és novellákat is írt. Magyarországon ő írt először az emigrációban élő Márai Sándorról (1986).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1942). A Magyar Esztétikai Társaság ügyvezető alelnöke (1935–1945), elnöke (1945–1949).

Elismerés

A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1983), Toldy Ferenc-emlékérem (1983).

Szerkesztés

Az Esztétikai Szemle szerkesztője (1939–1948), az Embernevelés főmunkatársa (1946–1949).

Főbb művei

F. m.: Az esztétikai látszatvalóság problémája. (Bp., 1932)
A stílus-elmélet új útjai. (Bp., 1934)
Teremtő egyéniség, belső forma. (Athenaeum, 1934)
Irodalomtörténet és esztétika. (Bp., 1935)
Bevezetés az esztétikába. (Bp., 1935)
A magyar széppróza története szemelvényekben. (Bp., 1937)
Az impresszionizmus irodalmunkban. (Bp., 1938)
Az esztétika autonómia-kérdése. (Debrecen, 1939)
A jelenkori esztétika. (Bp., 1942)
Líránk formanyelve a nyugatos nemzedék után. (Bp., 1944)
A modern ízlés. (Bp., 1946)
Természeti szép és művészeti érték. (Pécs, 1948)
Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. (Bp., 1957)
Líránk formanyelve. Kísérlet a magyar vers nyelvzenéjének megállapítására. (Bp., 1967)
Kosztolányi és a német irodalom. (Bp., 1968)
Élmény és gondolat. Tanulmányok. (Bp., 1978)
Teremtő értékelés. Tanulmányok. (Bp., 1984)
A művészi érték világa. Elméleti írások, tanulmányok, esszék. (Bp., 1987)
szerk.: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1937)
Tanulmányok Mitrovics Gyula tiszteletére. (Bp., 1939)
A magyar irodalom kincsesháza. Alszeghy Zsolttal. (Bp., 1941)
A magyar öntudat kistükre. (4. kiad. Bp., 1941)
A magyar líra Adyig. Összeáll., jegyz. (Bp., 1948)
ford.: Müller–Freienfels: A költészet. (Bp., 1941)
Edmund Husserl válogatott tanulmányai. (Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: Széles Klára: B-J. L. teremtő értékelése. (Új Írás, 1985)
Rónay László: Egyszemélyes tanszék. B-J. L. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1987. 5.)
Széles Klára: B-J. L. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Kabdebó Lóránt: In memoriam B-J. L. (Vigilia, 1987).

Megjegyzések

MÉL, UMÉL: téves születési hely: Bp.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője