Baránszky-Jób Imre
Baránszky-Jób Imre

2022. július 5. Kedd

Baránszky-Jób Imre

gépészmérnök

Névváltozatok

1902-ig Jakabovics Imre; 1946-ig Jób Imre

Születési adatok

1899. november 11.

Szigetszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. július 23.

Budapest

Temetési adatok

1993. július 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Baranski Sándor (= Baranski Alexander. †1917. dec. 1. Maglód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) kir. főmérnök, Joszt Emília (= Joszt Franciska/Jost Fanny †1938. márc. 4. Maglód).

Szülei: Baránszky Gyula (= Baranski Gyula, 1867. febr. 5. Zólyom–1953. máj. 25. Bp.) jogász, ügyvéd, Jakabovics Klára. Baránszky Gyula volt a természetes apa, Jakabovics Klára volt a törvényes anya. A Jakabovics család 1902-ben Jób-ra magyarosított, gyermekeik a Jób, a Baránszky és a Baránszky-Jób családnevet is használták. Baránszky Gyula 1899-ben megnősült, feleségül vette Adamovszky Katalint (= Adamofsky Katalin, 1874. aug. 14. Bp.–1949. máj. 2. Bp. Temetés: 1949. máj. 6. Farkasrét) Adamovszky Péter (†1937. márc. 13. Újpest. Temetés: 1937. márc. 16. Újpest) és Valentin Katalin leányát. Baránszky Gyula leszármazottai inkább a Baranski névváltozatot használták.

Baránszky Gyula testvérei: Baránszky Emil László (= Baranski E. László, 1877. máj. 11. Ópalánka, Bács-Bodrog vm.–1941. jan. 20. Bp. Temetés: 1941. jan. 22. Farkasrét) festőművész, rajzpedagógus, ill. Undi Ferencné Baranski Berta (1879. okt. 20. Kiskőrös–1971. júl. 15. Bp. Temetés: 1971. aug. 3. Farkasrét), Vécsey (Winterstein) Gézáné Baranski Mária (1869. jan. 23. Selmecbánya–1930. jan. 19. Bp.), Korbai Lénárdné Baranski Anna (1874. nov. 30. Versec–1955. aug. 26. Bp.) és Szontagh Adolfné Baranski Ilona Erzsébet (1881. okt. 30. Cegléd).

Baranski Mária férje: Vécsey Géza (1868. febr. 7. Sid, Szerém vm.–1906. máj. 16. Bp. Temetés: 1906. máj. 18. Központi Új Temető) operaénekes.

Baránszky Gyula és Adamovszky Katalin gyermeke: dr. Baktay Albertné Baránszky Vanda (1902. máj. 1. Bp.).

 

Testvére: Baránszky-Jób László (1897. dec. 2. Újpest–1987. okt. 9. Bp.) irodalomtörténész, esztéta.

Felesége: 1927. szept. 8.– Holzbauer Irma, Holzbauer Róbert (1875. jún. 27. Bp.–1960. márc. 16. Bp. Temetés: 1960. márc. 21. Óbuda) és Sitz Gizella (1884. márc. 27. Bp.) leánya.

Gyermekei, fia: Baránszky-Jób Imre (1928. aug. 2. Bp.–2014. máj. 19. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 2014. jún. 20. Óbuda) villamosmérnök; leánya: dr. Berky Rudolfné Baránszky-Jób Katalin (1930. szept. 24. Bp.) biológia–kémia szakos középiskolai tanár, a NIMDOK főelőadója.

Baránszky-Jób Katalin férje: dr. Berky Rudolf (†1985. szept. 6. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1985. szept. 17. Farkasrét) Bauer Rudolf (1879. jan. 2. Bp.–1932. nov. 9. Sósér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) atléta, diszkoszvető, olimpiai bajnok fia. Bauer Rudolf özvegye, Berki Jolán (†1973. máj. 28. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1973. jún. 7. Farkasrét) Bauer Rudolf halála után 1932-ben leánykori neve Berky változatára magyarosította gyermekei családnevét.

Berky Rudolf testvérei: dr. Misley Károlyné Berky (Bauer) Katalin és Simig Tamásné Berky (Bauer) Jolán.

Iskola

A váci piarista gimnáziumban éretts. (1917), a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki (1922) és közgazdasági mérnöki okl. szerzett (1924), a BME-n doktorált (1973).

Életút

A József Műegyetem tanársegéde (1922). A Ganz Vagon-, Gép- és Hajógyár műhelymérnöke (1922–1926), a Vagonszerkesztési Osztály vezetője (1926–1941), a gyár igazgatóhelyettese (1941–1945). Az Iparügyi Minisztérium utasítására a kihurcolt javak felkutatására és számbavételére Ausztriába küldték. Hazatérése után, az igazolási eljárás során igazolták, de „vezetésre alkalmatlannak nyilvánították”. Rehabilitálása után az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet fejlesztőmérnöke (1949), a Fémipari Kutató Intézet Tervezési Osztálya vezetője (1949. jún. 1.–1951. jún. 19.), az átszervezés után az Alumíniumipari Kutató Intézet, ill. a Könnyűfémipari Tervező Iroda Timföld Osztálya vezetője és létesítményi főmérnöke (1951–1953). A Dunavölgyi Timföldipari Tervező Intézet főosztályvezetője (1953–1954), a Ganz Vagon- és Gépgyár Vagontervezési és Szerkesztési Főosztálya vezetője és a gyár főkonstruktőre (1954–1957), a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár műszaki vezetője és főkonstruktőre (1957–1962).

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) nyugdíjas szakértője (1963–1973), a Magyar Alumíniumipari Tröszt nyugdíjas műszaki-gazdasági tanácsadója (1973-tól). A BME Mérnöki Továbbképző Intézete (1953–1967), a BME Gépészmérnöki Kar Vasúti Géptan Tanszéke mb. előadója (1967–1969). C. egy. docens (1976-tól).

Járművek, közúti közlekedési gépek tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Tevékenyen részt vett a Magyarországon első ízben tervezett és készült, teljesen acélvázas vasúti villamos kocsik tervezésében. Kutatásai alapján vezették be Magyarországon a nagyszilárdságú ötvözött acélokat mint vagonalváz és szekrényváz szerkezeti anyagot. A magyar vagongyártás korszerűsítője, irányítása alatt vezették be Magyarországon a vagonépítésben a villamos ívhegesztést (1930-tól). Új motorkocsik, sínautóbuszok és motorvonatok kifejlesztője: az első magyarországi trolibusz (1932–1933) és az Árpád sínautóbusz tervezője és üzembe helyezője (1934). Elgondolásai alapján készültek az első magyarországi teljesen alumíniumötvözetekből tervezett vasúti járművek (1949–1951) és az első magyarországi nagyvasúti négytengelyű alumíniumszerkezetű személykocsik (1957–1961).

Elismerés

A Közép-európai Vasútegylet Nagydíja (1937).

Pattantyús Ábrahám Géza-emlékérem (1961), a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Irodalmi Díja (elsőként, 1962), Akadémiai Díj (1965), a GTE Egyesületi Emlékérme (1972), Zorkóczy Béla-emlékérem (1990).

Szerkesztés

A Műszaki lexikon Vasúti járművek szakterület szerzője (1970–1974).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Hegesztett kötések helyes kialakítása és méretezése gépállványoknál és járműszekrényeknél. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
A hegesztés technológiájának megfelelő
helyes tervezés és szerkesztés. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Könnyű vasúti kocsik tervezése és gyártása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
A digitális méréstechnika nukleáris alkalmazásai. Sokcsatornás analizátorok. Atomtechnikai tanfolyami jegyz. I–II. köt. Iványi Gyulával és Sándory Mihállyal. (Az Országos Atomenergia Bizottság kiadványa. Bp., 1961–1962)
Közúti és gyorsforgalmi villamos járművek. Fekete Károllyal. (Vasúti Szakkönyvtár 22. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1963)
Sínjárművek. – Az alumínium járművek karbantartása és javítása. Fekecs Gáborral és Rubik Ernővel. (Alumínium a járműiparban. Szerk. is. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1964)
Zámor Ferenc. (Műszaki nagyjaink. I. köt. Szerk. Szőke Béla. A Gépipari Tudományos Egyesüet kiadványa. Bp., 1967
2. kiad. 1983)
Villamoshegesztő. (Szakmunkás Zsebkönyvek. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1967
2. jav. kiad. 1973)
A járművek könnyítésének értékelése műszaki és gazdasági szempontból. Egy. doktori értek. (Bp., 1973)
Az alumíniumról. Kihajtható melléklettel. (Korunk tudománya. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
.

F. m.: fontosabb írásai: A budapesti gyorsvasút kérdéséhez. (Technika, 1930. 5-6.)
Adatok a magyar vagongyártás történetéhez.
– Új magyar gyártmányú étkezőkocsi. (Technika, 1932. 1–3.)
Könnyűfémek alkalmazása vasúti járműveknél. (Technika, 1933. 3-4.)
Sujtólégbiztos nyersolajmotoros bányamozdony. (Technika, 1934. 5-6.)
Az Árpád sínautóbusz. (Technika, 1934. 8-9.)
A Ganz-motorkocsik külföldi térhódítása. (Technika, 1935. 7-8.)
A
vasúti kocsiépítés 25 esztendejéről. 18 ábrával. (Magyar Vasút és Közlekedés, 1937. 2.)
Könnyűfémek alkalmazása járműveknél. (Bányászati Kohászati Lapok
, 1949. 12.)
Súlycsökkentési lehetőségek a közúti vasúti járműveknél. (Gép, 1950. 11.)
Vasúti
keréktárcsa alumíniumötvözetből és a vele kapcsolatos mélyhűtési kísérletek. (Kohászati Lapok, 1951. 9. és Közlekedéstudományi Szemle, 1952. 1.)
Timföldgyárak
tervezésének alapelvei. Bartha Lajossal és Kutas Andorral. (Bányászati Kohászati Lapok. Alumínium, 1952. 11.)
Light Metal Wheel Centers of Tramoars and Low Temperature Investigations Connected with Them. (Acta Technica, 1952)
Sínen gördülő alumínium járművek gazdaságossága. B. J. I. előadása a MTESZ Alumíniumipari Ankétján, 1955-ben. (Kohászati Lapok, 1956. 6.)
Activity of the Ganz Works in the Field of Railway Motorization. (Southern Railway Magazine, 1957)
Az
első Magyarországon készülő könnyűfém sínjármű. (Kohászati Lapok, 1957. 11-12.)
Alumínium vázszerkezetű négytengelyű villamos motorkocsi a budapesti villamos vasútnál. Buray Zoltánnal, Ekker Antallal és Mocskonyi Miklóssal. (A Fémipari Kutató Intézet Közleményei, 1959)
A
magyar vagongyártás rövid története. Szondy Györggyel. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1959. 3.)
Alumínium szerkezetű négytengelyű motorkocsi a budapesti villamos vasútnál. Ekker Antallal és Mocskonyi Miklóssal. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1959. 9.)
Nagy darabszámú, megnövelt befogadóképességű alumínium vagonok. (Kohászati Lapok, 1959. 12.)
Az
alumínium sínjárművek gazdaságosságának alakulása az új termelői árakkal. (Kohászati Lapok, 1960. 2. és Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1960. 9.)
Az alumínium technológiai és tervezési szempontjai a vasúti járműveknél. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1960. 8.)
A vasúti személykocsik könnyítésének néhány időszerű kérdése. (
Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1960. 10.)
Alumínium
vasúti járművek gyártására és gazdaságosságára vonatkozó néhány észrevétel. (Kohászati Lapok, 1960. 10.)
Az alumíniumszerkezetű vasúti kocsik legújabb térhódítása. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960. 10.)
Magyar gyártmányú alumíniumszerkezetű vasúti személykocsi. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1961. 5.)
Ungarische Leichtmetall-Schienenfahrzeuge. (Maschine, 1961. 8.)
Villamos ponthegesztés a járműgyártásban. (
Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1962. 4.)
Lightweight Diesel Railcars for the Hungarian State Railways. (The Railway Gazette, London, 1963. 3.)
Százéves
a világ első földalatti gyorsvasútja. (Közlekedéstudományi Szemle, 1963. 9.)
Újabb műszaki és gazdasági szempontok az alumínium sínjárművek
tervezéséhez és gyártásához. (Kohászati Lapok, 1963. 11.)
Einsatz von Leichtmetallen im Schienenfahrzeugbau. (Schweisstechnik, Berlin, 1964. 2.)
Ungarische Leichtmetall-Schienfahrzeuge. (Deutsche Eisenbahntechnik, Berlin, 1964. 4.)
Az
alumíniumfelhasználó iparnak az alumíniumgyártmányokkal szemben támasztott minőségi és gazdasági igényei. (Alumínium, 1965. 7.)
Műanyagok alkalmazása vasúti járművek tartószerkezeteiben. (Műanyag és Gumi, 1965. 10.)
Einige neue technische und wirtschaftliche Gesichtspunkte beim Bau von Leichtmetall-Eisenbahnfahrzeugen, Schweisstechnik, Wien, 1965. 3-4.)
Les voitures de chemin de fer hongroises en aluminium. (Revue de l’Aluminium, Paris, 1965)
Üvegszálvázas
műanyagok a vasúti járműiparban. (Műanyag és Gumi, 1967. 10.)
A rúdsajtolási technológia
előnyei alumíniumszerkezetek gyártásában. (Magyar Alumínium, 1968. 1.)
Az alumínium félgyártmányok termelésének és felhasználásának trendje. (Műszaki-Gazdasági Tájékoztató, 1968. 4.)
Vasúti
forgóvázak alumíniumból. (Magyar Alumínium, 1968. 9.)
A könnyűfémek gazdasági jelentősége. (Műszaki-Gazdasági Tájékoztató, 1969. 3.)
Az alumíniumfólia és -vékonyszalag felhasználási lehetőségei és gazdaságossága. (Műszaki-Gazdasági Tájékoztató, 1969. 6.)
Alumínium
vasúti kocsik a gyors- és elővárosi közlekedésben. (Magyar Alumínium, 1970. 6.)
Az ólomminimum hatása az alumíniumfelületekre. (Magyar Alumínium, 1970. 10.)
Az alumínium sínjárművek szerkezeti kialakításának és üzemének újabb szempontjai. 1. Gyorsvasúti kocsik. 2. Nagybefogadóképességű teherkocsik. 3. Karbantartás és javítás. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1970. 6–8.)
Szálerősítéses
alumínium anyagok. (Magyar Alumínium, 1971. 7.)
Az alumínium további térhódítása a járművekben. (Magyar Alumínium, 1971. 11-12.)
Az alumíniumfogyasztás jellemző mérőszámai. (Magyar Alumínium, 1972. 6.)
A magyar alumíniumipar utóbbi tíz éve a járműgyártás tükrében. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1972. 12.)
A
hegesztés fejlesztésének célkitűzései az alumínium készárugyártás célprogramjában. (Magyar Alumínium, 1973. 10.)
Az alumínium
hídszerkezetek létjogosultsága. (Magyar Alumínium, 1974. 5.)
Járművek gazdaságosságának
növelése alumínium felhasználásával. (Magyar Alumínium, 1974. 10.)
Vasúti
személyszállító járművek fejlődése a 100 éve egyesített Budapesten. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1974. 7.)
Eine Bewertung der Massenverminderung von Fahrzeugen vom technischen und wirtschaftlichen Gesichtspunkt aus betrachtet. (Periodica Polytechnica. Transporting Engineering, 1975)
A
hazai alumíniumipar fejlődése a műszaki irodalom tükrében. (Magyar Alumínium, 1975. 2.)
A legújabb alumínium sínjárművek néhány szerkezeti,
kiviteli, fenntartási és javítási érdekessége. (Magyar Alumínium, 1975. 6.)
Hagyományostól eltérő, pályához kötött szállító eszközök. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1976. 3.)
A
magyar motorkocsi- és motorvonat-gyártás kialakulása, fejlődése és jövője. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1976. 8.)
Az alumínium járműgyártás gazdaságosságának javítása különleges
féltermékekkel. (Magyar Alumínium, 1978. 5.)
Tudnivalók a Nemzetközi Mértékegységrendszer – SI – bevezetéséhez. (Magyar Alumínium, 1978. 11.)
Az SI mértékegységrendszer bevezetése. (Magyar Alumínium, 1978. 12.)
Munkaerő- és energiamegtakarítás alumínium felhasználásával a korszerű szárazföldi járművek gyártásában és ezek üzemeltetésekor. (Magyar Alumínium, 1979. 7-8.)
Az alumínium energiamérlege. (Magyar Alumínium, 1981. 1.)
Újabb szempontok a hegesztett alumíniumszerkezetek tervezésénél. (Gép, 1981. 11.)
Energiafelhasználás és -megtakarítás néhány tőkés ország alumíniumiparában. (Magyar Alumínium, 1982. 2.)
A világ energiahelyzetének néhány érdekessége. (Magyar Alumínium, 1982. 11-12.)
A budapesti közforgalmú villamosvasúti járművek fejlődése a két világháború között. (Városi Közlekedés, 1983. 1.)
Újabb adatok és értesülések az alumínium sínjárművekről. (Magyar Alumínium, 1983. 5.)
Robbantásos hegesztés és alakítás. (Magyar Alumínium, 1983. 7-8.)
Az első magyar vasúti
alumínium járművek. (Városi Közlekedés, 1985. 6.)
A magyar alumínium készárugyártás egyik elhaló ága: a közlekedési eszközök ipara. (Magyar Alumínium, 1985. 9.)
Az alumínium alkalmazásának távlata a
járműgyártásban. (Magyar Alumínium, 1985. 11-12.)
Brazília vízi energiájának hasznosítása és az alumíniumkohászat. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1990. 7.).

F. m.: szerk.: Szabályzat az alumíniumnak és ötvözeteinek a közlekedési eszközöknél való felhasználására. (Bp., 1952)
Hegesztett szerkezetek. Főszerk. Faber Gusztáv. Szerk. Farkas Józseffel és Palágyi Gézával. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1964)
Vasúti kocsi kézikönyv. Kihajtható melléklettel. Szerk. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1967)
Alumínium kézikönyv. Főszerk. Domony András. Szerk. Buray Zoltán és Köves Elemér. Írta többekkel. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1967
lengyelül: Warszawa, 1967
cseh nyelven: Praha, 1969
németül: Berlin, 1971)
Domanovszky, Sándor–Müncner, Ladislav–Izdinsky, Oskár: Hegesztési feszültségek és alakváltozások. Ford. Rátz Elemér. Átd. B. J. I. (Technológia. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1969)
Makovicky, Vladimir: Gépipari hegesztett acélszerkezetek. Ford. Rátz Elemér. Átd. B. J. I. (Bp., Műszaki
Könyvkiadó, 1969)
Lheureux, Gérard E.–Belotte, Edgard J.: Ellenálláshegesztés. Ford. Almásy Pál és Megyer Sándor. Átd. B. J. I. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1970)
Alumíniumipari statisztikai adatok. 1900–1971. Összeáll. Kaszics Miklósnéval és Nagy Károllyal. (Nemzetközi statisztikai adatok 5. A NIMDOK kiadványa. Bp., 1972)
Vasúti járműszerkezetek. Szerk. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1979)
Hegesztési kézikönyv. Főszerk. B. J. I. Szerk. Konkoly Tibor és Romvári Pál. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1985).

F. m.: ford.: Mäkelt, Heinrich: Mechanikus sajtológépek. Ford. B. J. I. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1965)
Oehler, Gerhard: Hidraulikus sajtológépek. Ford. B. J. I. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1966)
A
hegesztés alapismeretei. Alkalmazási példák. Szerk. Beckert, Manfred és Neumann, Alexis. Átd. Pántyik Vilmos. Ford. B. J. I. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1970)
Hegesztési kézikönyv. Szerk. Herden, Georg. Ford.
Domanovszky Sándorral és Palágyi Gézával. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1973)
Thibaut, R.: Gépelemek. Ford. Pentsy Jenővel. Átd. Diószegi György. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1973)
Ahegesztés alapismeretei. Forrasztás. Szerk. Beckert, Manfred és Neumann, Alexis. Átd. Varga István. Ford. B. J. I. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1974)
Primke, Konrad: Az alumínium hegesztése és forrasztása. Ford. B. J. I. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1975).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt Baranski Sándor ny. kir. főmérnök. (Budapesti Hírlap, 1917. dec. 4.)
Jób Imre okleveles gépészmérnök, okleveles közgazdasági mérnök, a Ganz-gyár főmérnöke és Holzbauer Mickó [!] e hó 8-án tartották esküvőjüket. (Pesti Hírlap–Magyarság, 1927. szept. 11.)
Friedrich István: A sínautóbusz és a Fejbólintó János. (Pesti Napló, 1934. aug. 26.)
Árpád, az újtípusú magyar sínautóbusz bravúros próbaútja Budapestől Komáromig és vissza. (Budapesti Hírlap, 1934. aug. 31.)
Az Árpád sínautó a magyar műszaki tudás diadala. (Honi Ipar, 1934. szept. 1.)
Elhunyt Baranski Sándorné Jost Franciska. (Új Magyarság, 1938. márc. 6.)
Bertalan Imre: Pillantás a magyar járműipar jövőjébe. Jövőre megjelennek Budapest utcáin az első alumínium villamosok. [Beszélgetés Baránszky-Jób Imrével, a Ganz Vagongyár főkonsrtuktőrével.] (Magyar Nemzet, 1956. aug. 28.)
Baránszky-Jób Imre 75 éves. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1975. 1.)
Keller László: Hagyomány. Ötven éve indult első útjára az Árpád sínautóbusz. (Műszaki Élet, 1984. aug. 30.)
Elment a Tanár Úr. Baránszky-Jób László halálára. (Magyar Nemzet, 1987. okt. 13.)
Elhunyt Baránszky-Jób László. (Magyar Hírlap, 1987. okt. 13.)
Stirling György: Az Árpád [sínautóbusz] újjászületése. (Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1987. 40.)
Baránszky-Jób Imre 90 éves. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1989. 12.)
Vándorffy József: Baránszky-Jób Imre 90 éves. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1990. 2.)
Szécsey István: Egy életpálya a Ganz-gyárban. Összeállítás Baránszky-Jób Imre 90. születésnapja alkalmából. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1990. 6.)
H. W.: Baránszky-Jób Imre – 70 év mérnöki gyakorlat. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1993. 1.)
Elhunyt Baránszky-Jób Imre rubinokleveles gépészmérnök. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Magyar Hírlap, 1993. júl. 31.)
Baránszky-Jób Imre 1899–1993. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1993. 9.)
Vándorffy József: Baránszky-Jób Imre 1899–1993. (Járművek, építőipari és mezőgazdasági gépek, 1993. 10.)
Elhunyt [ifj.] Baránszky-Jób Imre gyémántdiplomás villamosmérnök. (Magyar Nemzet, 2014. jún. 14.).

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Köves Elemér: A magyar alumíniumipar története életrajzokban. (Bp., 1999).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMH-9S9W?i=90&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKD2T-2FQ (Baranski Gyula születési anyakönyve, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9T9M-XYV?i=624&cc=1554443 (Baranski Mária születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939Z-1FBL-1?cc=1743180 (Baranski László Emil születési anyakönyve, 1877)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSJC-493?cc=1743180 (Baranski Ilona Erzsébet születési anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-453?i=200&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZG4Z-MTMM (Baranski Gyula és Adamovszky Katalin házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-49R?i=141&cc=1452460 (Szontagh Adolf és Baranski Ilona Erzsébet házassági anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCD3-N9D?i=235&cc=1452460 (Baránszky Vanda Erzsébet Mária születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DWL9-D94?i=319&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A66VK-429X (Vécsey Géza halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/597845 (Vécsey Géza gyászjelentése, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303135 (Adamofsky [!] Péter gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBRQ-386?i=26&cc=1452460 (Baránszky Emil László halotti anyakönyve, 1941)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330823 (Baranski Emil László gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBR3-Y8S?i=82&cc=1452460 (Dr. Baktay Albert és Baránszky Vanda házassági anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRD3-GB2?i=162&cc=1452460 (Dr. Baranski Gyuláné Adamovszky Katalin halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330825 (Dr. Baranski Gyuláné Adamofsky [!] Katalin gyászjelentése, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM7-4VB?i=149&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWGCB-BMZM (Dr. Baránszky Gyula halotti anyakönyve, 1953)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/330824 (Dr. Baranski Gyula gyászjelentése, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-SRY?i=125&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A66DQ-21LY (Korbai Lénárdné Baránszky Anna halotti anyakönyve, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/285998 (Holzbauer Róbert gyászjelentése, 1960)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DBT7-VKL?cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZR9-1DNX (Holzbauer Róbert halotti anyakönyve, 1960)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D14S-3SR?i=19&wc=92QB-SP8%3A40678301%2C60592401%2C1077299301&cc=1452460 (Undi Ferencné Baránszky Berta halotti anyakönyve, 1971)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/561568 (Undi Ferencné Baranski Berta gyászjelentése, 1971)

 

http://vasutgepeszet.hu/wp-content/uploads/2010/01/200904_03-08_vegleges.pdf (Villányi György: 75 éves az Árpád sínautóbusz-család, 2009)

Megjegyzések

1. A család tagjai a halotti anyakönyvekben a Baránszky, a gyászjelentéseken a Baranski névváltozatban szerepeltek.

2. Kiskorú Jakabovics Imre nevét a belügyminiszter 131075/1902. sz. engedélye alapján 1902-ben „Jób”-ra változtatta.

3. Jób családi nevét a belügyminiszter 87189/1946. sz. engedélye alapján 1946-ban Jóbról Baránszky-Jóbra változtatta.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője