Barabás Samu
Barabás Samu

2022. január 19. Szerda

Barabás Samu, papolczi

történész, levéltáros

Névváltozatok

Barabás Sámuel 

Születési adatok

1855. november 14.

Papolc, Háromszék

Halálozási adatok

1940. november 18.

Papolc


Iskola

A sepsiszentgyörgyi (1866–1870) és a székelyudvarhelyi ref. kollégiumban tanult (1870–1876), Székelyudvarhelyen éretts. (1876), a bp.-i tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári okl. (1883), bölcsészdoktori okl. szerzett (1885); közben ösztöndíjjal a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban tanult (1881–1883). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.).

Életút

A bp.-i Egyetemi Könyvtár segédtisztje (1883–1885), a Magyar Országos Levéltár tisztviselője (1885–1897), orsz. allevéltárnoka (1897–1909), levéltárnoka (1909–1915). Nyugdíjazása után szülőfalujában élt (1915-től).

Középkori és kora újkori magyar történelemmel, elsősorban az Erdélyi Fejedelemség és a székelyek történetével fogl. Kiemelkedő forráskiadói tevékenysége, a modern, kritikai forráskiadás úttörője. Kiadta – többek között – I. Rákóczi György leveleit, a Teleki-, a Zichy- és a Frangepán-család okmánytárat, ill. a Székely Oklevéltár szerkesztője.

Emlékezet

Adományokkal segítette a Székely Nemzeti Múzeumot, s végrendeletében teljes oklevélgyűjteményét és irathagyatékát is a múzeumra hagyta (a gyűjtemény 1943-ban került a múzeumba; 1962-től a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Fiókja őrzi). Történetírói munkásságának 50. évfordulóján a Székely Nemzeti Múzeum felolvasást tartott tiszteletére. (1935. nov. 17.). Születésének 140. évfordulóján az Erdélyi Múzeum Egyesület és az MTA emléktáblát avatott a papolci ref. templomban (1995. nov. 14.). A sepsiszentgyörgyi Délkeleti Intézet és az MTA Történettudományi Intézete közös kutatási program keretében emlékezett meg születésének 150. és halálának 65. évfordulójáról (2005).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat jegyzője (1899–1913), főtitkára (1913–1914). A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja (1921-től).

Főbb művei

F. m.: Fráter Martinuzzi György élete. Egy. doktori értek. (Pozsony, 1885)
Babenbergi harcos Frigyes. 1230–1246. (Bp., 1885)
I. Rákóczi György és a porta. Levelek és okiratok. Szerk. Beke Antallal. (Bp., 1888)
A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. 1206–1626. 1–2. Szerk. (Bp., 1895)
A Blagay-család oklevéltára. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1897)
Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. 1535–1602. 1–2. Sajtó alá rend. (Bp., 1898–1899)
A zichi és vasonkeői gróf Zichy család okmánytára. VII. Az I–VI. kötetek időrendi mutatója. Összeáll. (Bp., 1903)
Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1907)
Bertalan modrusi comes. (Turul, 1909)
A Frangepán-család oklevéltára. 1133–1527. 1–2. Szerk. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1910–1913)
Erdélyi káptalani tizedlajstromok. Huszti András levele. (Történelmi Tár, 1911)
Két hamis Frangepán oklevél. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. ápr. 20.
Századok, 1914)
Székely oklevéltár. VIII. 1219–1776. Szerk. (Bp., 1934).

Irodalom

Irod.: B. S. ünneplése. (Erdélyi Múzeum, 1935)
Lukinich Imre: B. S. (Századok, 1941)
Lakos János: Erdélyi emlékezés néhai B. S. országos levéltárnokra, az MTA tagjára. (Levéltári Szemle, 1995)
Jakó Klára: Megemlékezés B. S.-ról. (Erdélyi Múzeum, 1996)
Boér Hunor: B. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Szinnyei: téves születési hely: Tapolcz!; Gulyás: téves születési hely: Papolcs!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője