Banovits Kajetán
Banovits Kajetán

2022. január 20. Csütörtök

Banovits Kajetán, 1912-től sopronszentmártoni

mérnök, muzeológus

Születési adatok

1841. augusztus 10.

Mátyóc, Ung vármegye

Halálozási adatok

1915. december 7.

Budapest


Család

Sz: Banovits Emánuel, Berzeviczy Rozália. Testvére: Banovits Emil. Kétszer nősült: első házasságából született leánya: Banovits Róza. Másodszor 1884-ben nősült, f: Kaiser Lujza. Ebből a házasságából született három gyermeke: Banovits Alice, Banovits Ervin és Banovits Lilla.

Iskola

Ungvárott éretts. (1859), a József Műegyetemen vasútépítő-mérnöki okl. szerzett (1863).

Életút

A Pest–Losonci Vasút vasútépítő segédmérnöke (1863–1867), a Kolozsvár–Nagyvárad Vasút, a Károlyváros–Fiume Vasút segédmérnöke, majd a Kassa–Oderbergi Vasút központi osztályának mérnöke és osztályfőnöke (1867–1871), a Vasútépítési Főfelügyelőség helyettes vezetője (1871–1880), a MÁV főfelügyelője (1880–1884), a MÁV Építési és Gépészeti Főosztályának főigazgató-helyettese (1884–1890), majd miniszteri osztálytanácsosi rangban az önálló Gépészeti Főosztály igazgatója (1890– 1905), nyugállományba vonulása után a Vasúti és Hajózási Klub műszaki szakbizottságának elnöke (1905–1915). Az általa szervezett Közlekedési Múzeum (KM) első igazgatója (1898–1915). A Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) elnöke (1903). Jelentős szerepet játszott a magyarországi vasúti vontatás és műhelyszolgálat megszervezésében és fejlesztésében. A vasúti biztosítóberendezések területén nemzetközi szaktekintélynek számított. Több újítása volt a vasúti világítással és a vasúti jelzőberendezésekkel kapcsolatban, ezek közül a legismertebb a „villanydelejes vasúti távjelző” (= állomási védjelző, ezért a találmányáért megkapta az 1885. évi országos kiállítás nagy érmét). Vizsgálta még a magyarországi vasúthálózat kialakulásának történetét. A millenniumi kiállítás idején a közlekedésügy eredményeit bemutató X. csoport tagjaként tevékenykedett, ebből a gyűjteményből alakult meg a Közlekedési Múzeum törzsanyaga (1896). A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) által szervezett I. Magyar Technikai Kongresszuson a millenniumi kiállításra bemutatott közlekedési gyűjteményből előbb egy Vasúti Múzeum megalakítását kezdeményezte, ezt a javaslatot br. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter kiegészítette a folyam- és tengerhajózás témakörével (1896; a Közlekedési Múzeum igazgatójává 1898. jún. 2-án nevezték ki, a múzeum 1899. máj. 1-jén nyílt meg.). Nevéhez fűződik a múzeum első gyűjteményének leírása, gyűjtőkörének kialakítása, az első ismertetők és vezetők összeállítása. A 20. sz. elején éles vitát vívott Zielinski Szilárddal: véleménye szerint a múzeum legfontosabb feladata a közművelődés, de nem zárkózott el az oktatástól sem; azt azonban ellenezte, hogy a múzeumot a bp.-i műszaki egyetemen belül helyezzék el.

Emlékezet

Jelentős érdemeket szerzett abban, hogy szülőfaluja (Mátyóc), valamint a környező települések (Bártfa, Palló, Vajkóc, Mokcsa és Mogyorós) vizes, nádas területeinek lecsapolását megszervezték, erre lecsapolótársulatot alapított (1886-ban). Emlékét a főcsatorna mellett emléktábla őrzi.

Elismertség

Az Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének tagja.

Főbb művei

F. m.: Lokomotivbau, Wagenbau, Werkstätten und Zugförderungwesen in Ungarn. (Teschen–Wien, é. n.)
A magyarországi vasúthálózat fejlődésének története és jelenlegi állapota. (Bp., 1896)
Emlékirat a M. Kir. Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmára. (Bp., 1898)
Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichisch–Ungarischen Monarchie. (Bp., 1898)
A M. Kir. Közlekedési Múzeum útmutatója. (Bp., 1901
2. kiad. 1904)
Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, rajzok- és térképekről. (Bp., 1910).

Irodalom

Irod.: Tisza István: B. K. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
Molnár Erzsébet: 150 éve született B. K. (Honismeret, 1992)
Molnár Erzsébet: B. K. életrajza. (Közlekedési Múzeum Évkönyve. 1988–1992. Bp., 1994)
Molnár Erzsébet: Az első 50 év. B. K., Geduly Gyula, Samarjay Lajos. (Közlekedési Múzeum Évkönyve. 1896–1996. Bp., 1996)
Molnár Erzsébet: B. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője