Bánóczi László
Bánóczi László

2022. január 22. Szombat

Bánóczi László

rendező, műfordító

Születési adatok

1884. november 23.

Budapest

Halálozási adatok

1945. június 12.

Budapest


Család

Sz: Bánóczi (1874-ig Weisz) József (1849–1926) irodalomtörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, a berlini és a lipcsei egyetemen filozófiai és esztétikai előadásokat hallgatott.

Életút

A Thália Társaság alapító igazgatója és rendezője (1904–1908), az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője (1908–1914), az Igazgatási Főosztály vezetője (1914–1920), a Vígszínház (1921–1924), a Magyar Színház (1924–1925), a Belvárosi Színház rendezője (1925), az Új Színház dramaturgja (1929–1930), az Új Thália ügyvezető elnöke (1934–1935), az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakciójának vezetője (1940–1944). Dramaturgiai kérdésekkel, Shakespeare-kutásokkal fogl. A Thália Társaság vezetőjeként számos 20. sz. eleji kortárs művet állított színpadra. Műfordítóként elsősorban kortárs német drámákat tolmácsolt.

Elismertség

Az Országos Stefánia Szövetség igazgatója (1918–1921). A Szénipari Szövetség igazgatója (1924). Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1921–1941).

Szerkesztés

A Munkásbiztosítási Tisztviselők Lapja, ill. a Munkásbiztosítás szerkesztőője (1910–1923). Színikritikái a Népszavában (1901-től), közegészségügyi és szociálpolitikai cikkei elsősorban az Iparegészségügyben, az Ipari Jogvédelemben, a Munkásügyi Szemlében és a Szocializmusban jelentek meg.

Főbb művei

F. rendezései: Ibsen: Kísértetek. (Thália Társaság, 1908)
Hauptmann, G.: Henschel fuvaros. (Thália Társaság, 1908)
Shaw, G. B.: Johanna. (Magyar Színház, 1924)
Kaiser: Az elcserélt gyermek. (Magyar Színház, 1924). F. írása: Shakespeare a mai színpadon. (Bp., 1910)
ford.: Goethe: A testvérek. (Bp., 1904)
Wedekind: A hőstenor. (Bp., 1910)
Kropotkin: A francia forradalom. I–II. (Bp., 1921)
Hauptmann: Görög tavasz. (Bp., 1922)
Müller, Hermann: Marx és a szakszervezetek. (Bp., 1922)
Parvus: Állam, ipar, forradalom. (Bp., 1924).

Irodalom

Irod.: Katona Ferenc–Dénes Tibor: A Thália története. 1904–1908. (Bp., 1954)
Bálint Lajos: A színház boldogtalan szerelmese. (B. L.: Művészbejáró. Bp., 1964).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője