Bánky Vilma
Bánky Vilma

2024. március 29. Péntek

Bánky Vilma

színésznő

Névváltozatok

Koncsics

Születési adatok

1898. január 9.

Budapest

Halálozási adatok

1991. március 18.

New York


Család

Sz: Bánky (Koncsics) János, tisztviselő, majd rendőrtiszt, Ulbert Katalin színésznő. Testvére: Bánky Viktor (1899–1967) filmrendező.

Iskola

Tanulmányait a bp.-i Egressy úti polgári iskolában kezdte, majd kereskedelmi érettségi vizsgát tett. Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona filmiskoláját (Star Filmiskola) végezte, ill. Somlay Artur magántanítványa volt.

Életút

Berlinben és Bécsben némafilmekben szerepelt (1920–1925); közben a Belvárosi Színház tagja is (1921–1925), Hollywoodba szerződött, ahol az amerikai némafilm egyik legnépszerűbb sztárja lett (1925–1929). 1927-ben házasságot kötött Rod La Rocque amerikai színésszel, visszavonulása után férje filmjeiben asszisztensként dolgozott (1930–1955). Később telekügynökséget nyitott Hollywoodban. A némafilmek egyik legnagyobb sztárjaként, dekoratív megjelenésével elsősorban romantikus történetek hősnőit alakította. Első filmje, a Star Filmiskola által forgatott Tavaszi szerelem c. filmjének epizódszerepe után Németországba szerződtették, ahol Balogh Béla rögtön főszereppel bízta meg (Az utolsó pillanatban, 1920). Rövid megszakításokkal Németországban élt (1921–1925), majd Samuel Goldwyn a Metro–Goldwyn–Mayerhez szerződtette (1925). Az Amerika-szerte ünnepelt némafilmcsillag Rudolf Valentino, Gary Cooper és Ronald Coleman állandó partnere lett (1925–1929). A hangosfilm elterjedése megtörte karrierjét, magyar akcentusával nem érvényesült amerikai filmekben, angol nyelvű színpadi próbálkozásai is sikerteleneknek bizonyultak.

Főbb művei

F. filmjei: Az utolsó pillanatban (német, 1920)
Galathea (1921)
Tavaszi szerelem (1921)
A halott szerelme (német, 1922)
Az arckép (német, 1924)
A szerelem bolondja – A cirkusz királya (osztrák, 1925)
A fekete sas (amerikai, 1925)
A sejk fia (amerikai, 1926)
A szerelem éjszakája (amerikai, 1927)
Az asszony, akit szeretek (amerikai, 1930)
Lázadó (angol, 1932).

Irodalom

Irod.: Castello, Giulio Cesare: Az isteni sztárok. (Bp., 1972).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője