Bánkuti Imre
Bánkuti Imre

2022. január 21. Péntek

Bánkuti Imre

történész

Születési adatok

1927. október 8.

Battonya

Halálozási adatok

2009. február 22.

Budapest


Család

Sz: Tunner Viktória. Szülei öt és fél holdon gazdálkodó kisparasztok voltak, apja később gyári munkás lett. F: 1951-től Schmidt Katalin középisk. tanár. Leánya: Bánkuti Zsuzsa (1953–), fia: Bánkuti Tamás (1954–).

Iskola

A polgári iskola elvégzése után 1942-ben családjával Szegedre költözött. Az újszegedi tanítóképzőben éretts. és tanítói okl. (1946), a Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudomány kandidátusa (1970).

Életút

A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegéde (1950–1957); közben az MTA–TMB-n Ember Győző aspiránsa (1953–1956), a forradalom idején tett különböző kijelentéseiért elbocsátották (1957). A szegedi Építők Művelődési Otthon segédkönyvtárosa (1957–1958), a bp.-i Dózsa György Általános Iskola nevelőtanára (1958), a bp.-i Árpád Gimnázium tanára (1958–1961), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) muzeológusa (1961–1971), az Újkori Osztály vezetője (1971–1983), a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese (1983–1987). Középkori és kora újkori magyar történelemmel, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc történetével, 18. sz.-i magyar ipartörténettel foglalkozik. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: számos addig ismeretlen Rákóczi-dokumentumot talált meg és tett közzé, továbbá kiadta gr. Károlyi Sándor levelezését és a szabadságharc egyéb, megyei dokumentumait. Muzeológusként részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása (A magyar nép története a honfoglalástól 1949-ig, 1967), a torinói Kossuth- (1969), és a rodostói Rákóczi-emlékkiállítás megrendezésében (1970-es évek).

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottság tagja.

Elismerés

Móra Ferenc-emlékérem (1988), Széchényi Ferenc-emlékérem (1998).

Főbb művei

F. m.: Az Alföld népének harca a török hódítók ellen a mohácsi csata után. 1526–1527 (Szeged, 1957)
Gazdasági irányítás és centralizáció a Rákóczi-szabadságharcban. 1703–1711. (Folia Archaeologica, 1963)
A hőgyészi textilmanufaktúra. 1729–1732. (Folia Archaeologica, 1964)
A parasztság és a nemesség adózása a Rákóczi-szabadságharcban. (Folia Archaeologica, 1967)
A Rákóczi-szabadságharc gazdasági problémái. Kand. értek. (Bp., 1969)
A kurucok első dunántúli hadjáratai. 1704. jan.–ápr. (Bp., 1975)
A szatmári béke. (Bp., 1981)
Pápa története a török uralom végétől a szatmári békéig. 1683–1711. (Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Szerk. Kubinyi András. Pápa, 1994)
szerk.: A magyar nép története. Egy. jegyz. Összeáll. (Szeged, 1951)
Rákóczi hadserege. 1703–1711. Dokumentumgyűjtemény. Vál., bev. (Bp., 1976)
Lónyay Ferenc fegyveresítési és ruházati főhadbiztos válogatott iratai. Sajtó alá rend., bev. (Vaja– Nyíregyháza, 1980)
Cserei Mihály: Erdély históriája. 1661-1711. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1983)
Az erdélyi Consilium leveleskönyve és iratai 1705, 1707–1710. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985)
A Rákóczi- szabadságharc történetének dokumentumai. 1703–1704. Összeáll. (Miskolc, 1989)
Dokumentumok a szatmári béke történetéhez. (Bp., 1991)
A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái. 1703–1711. (Bp., 1991)
Iratok Máramaros vármegye történetéhez. 1703–1711. (Bp., 1992)
Iratok a Rákóczi-szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. 1–2. Sajtó alá rend. (Kecskemét, 1992–1994)
Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. I–II. (Előmunkálatok Pest vármegye monográfiájához. 2. Bp., 1996)
Károlyi Sándor levelei Érsekújvárból és három várvédő szabályzata. 1710. Összeáll. (Vaja, 2000)
A Rákóczi- szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből. 1703–1711. I–IV. Összeáll. (Miskolc, 2003–2005)
II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma. 1707. május 24.–1710. február 28. Sajtó alá rend. (Bp., 2005)
Veszprém megye a Rákóczi-szabadságharcban. (Veszprém, 2005)
Dézsmabérlet, hadellátás, katonaellátás. Dokumentumok. 1692–1706. (Lymbus könyvek. Bp., 2007).

Irodalom

Irod.: Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv B. I. 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője