Bánki Zsuzsa
Bánki Zsuzsa

2024. október 15. Kedd

Bánki Zsuzsa

színésznő

Születési adatok

1921. július 31.

Budapest

Halálozási adatok

1998. február 12.

Budapest


Család

Sz: apja: fogorvos, anyja: kozmetikus volt. Anyját 1944-ben megölték, apja teljes lelki és idegösszeomlásban élt még néhány évet. F: Barlay Gusztáv (1922–2005) rendező.

Iskola

A bp.-i Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (magánúton, 15 évesen!, 1936), a Színművészeti Akadémián végzett (1939). Diplomája megszerzése után azonban a zsidótörvények miatt nem játszhatott (1939–1945).

Életút

A bp.-i Nemzeti Színház (1945–1951), a Madách Színház (1951–1953), a Petőfi Színház (1953–1962), a Vígszínház tagja (1962- től). A Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949–1951), az Újvidéki Színiakadémia (1976-tól), az Állami Balettintézet tanára (1980- tól). Kitűnő jellemábrázoló képessége klasszikus és modern darabokban egyaránt érvényesült. Kiváló versmondó volt, gyakran szerepelt tévéjátékokban, sokat szinkronizált és rádiójátékokban is keresett művész volt. 1945-től filmezett, szerepelt a II. vh. utáni első magyar játékfilmben (A tanítónő, 1945). Filmszínészként elsősorban a Valahol Európában női főszereplőjeként vált ismertté (1947).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat, 1996). Farkas–Raskó-vándorgyűrű (1948), Jászai Mari-díj (1954 és 1955), érdemes művész (1965), Ajtay Andor-emlékdíj (1982), kiváló művész (1985).

Főbb művei

F. szerepei: A kislány (Madách: Az ember tragédiája, Nemzeti Színház, 1938)
Betty (Priestley: Veszélyes forduló, Nemzeti Színház, 1945)
Blanche (Shaw, G. B.: Szerelmi házasság, Nemzeti Színház, 1947)
Tóth Flóra (Bródy S.: A tanítónő, Jókai Színház, 1955)
Ruth (Coward, N.: Vidám kísértet, Pesti Színház, 1971)
Mária (Turrini, P.: József és Mária, Reflektor Színpad, 1984). F. filmjei: A tanítónő (1945)
Valahol Európában (1947)
Díszmagyar (1949)
Egy asszony elindul (1949)
Éjfélkor (1957)
Ha egyszer húsz év múlva… (1964)
Ketten haltak meg (1965)
Fügefalevél (1966)
Ünnepnapok (1967)
Falak (1967)
Húszévesek (1969)
Bob herceg (1972)
Hanyatt-homlok (1983)
Egy gazdag hölgy szeszélye (1987)
Küldetés Evianba (1988), Margarétás dal. 1–2. (1988). F. tv: Rose, R.: Vihar a Scymore utcában. (1960)
Maupassant: Gömböc. (1961)
Karinthy Frigyes: Viselkedjünk úri módon! (1962)
Karinthy Ferenc: Tetovált nő. (1971)
Aymé, M.: A mazochim pirula. (1971)
Palotai B.: Mini történetek. (1972)
Hunyady S.: Három affér. (1972)
Saunders–Hadrian–Moeller: Véletlenek. (1973)
Déry T.: Felelet (1975)
Görgey G.: Nem lőnek, csak fúj a szél. (1977)
Varsavszkij, I.: A fantasztikum betör a detektívregénybe. (1977)
Balázs B.: Karcsi kalandjai. (1980)
Mestersége: színész (1982)
Nemeskürty: Széchenyi napjai. (1984)
Örkény I.: A hattyú halála. (1985)
Szomszédok. (teleregény, 1986–1999)
Kárpáti P.: Az ördögmagiszter. (1987)
Száraz, Gy.: A megoldás. (1987)
A művésznő születésnapja. (1989). F. rádió: Shakespeare: Ahogy tetszik. (1954)
Hauptmann, G.: A bunda. (1957)
Jókai: Az arany ember. (1958)
Hegedűs G.: A halál és a szerelem. (1958)
Kodolányi J.: Vidéki történet. (1961)
Euripidész: Alkésztisz. (1961)
Huxley, A.: Mona Lisa mosolya. (1963)
Nem az én színpadom. (1963)
Passuth L.: A holtak nem harapnak. (1963)
Csehov: Az országúton. (1966)
Mauriac: Beszélgetés. (1966)
Trenyov, K.: Ljubov Jarovaja. (1967)
Reymont, W.: Parasztok. (1968)
Homérosz: Odüsszeia. (1970)
Goethe: Faust. (1973)
Móricz Zs.: Árvácska. (1973)
Hemingway: Fiesta. (1973)
Kaposy M.: Jubileumot nekem is! (1974)
Mann, Th.: Lotte Weimarban. (1975)
Homérosz: Iliász. (1984)
Száraz Gy.: A Rókus templom harangjai. (1988)
Shakespeare: Ahogy tetszik. (1990).

Megjegyzések

*Magyar filmlexikon. I. (Bp., 2005) eltérő halálozási adat: febr. 6.! *www.szineszkonyvtar.hu eltérő halálozási adat: jan. 5.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője