Bánfi Zsigmond
Bánfi Zsigmond

2022. január 26. Szerda

Bánfi Zsigmond

irodalomtörténész, műfordító

Névváltozatok

1879-ig Braun

Születési adatok

1857. március 6.

Gyoma, Békés vármegye

Halálozási adatok

1894. április 13.

Budapest és Gyula között


Iskola

Középiskoláit Szarvason végezte, a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1882). Tanulmányait Párizsban a Collège de France-on és az École Pratiques des Hautes Études-on egészítette ki.

Életút

A budapesti II. kerületi főreáliskola (1882–1884) és a Kereskedelmi Akadémia r. tanára (1884–1894). Irodalomtörténészként francia irodalommal, elsősorban Molière munkásságával és a francia dráma fejlődéstörténetével foglalkozott. Tanulmányai, dolgozatai a modern magyar irodalomtörténeti esszé műfaj úttörői. Műfordítóként klasszikus német és francia irodalmat tolmácsolt, különösen értékes Gotthold Ephraim Lessing néhány művének magyar változata. Néhány műve Bánfalvi Zsigmond néven jelent meg.

Emlékezet

A Budapest–Gyula között vasútvonalon öngyilkos lett. Halála után életrajzát Gyomai Zsigmond írta meg, szintén ő adta ki összegyűjtött műveit is (1895-ben).

Szerkesztés

Irodalomtörténeti dolgozatai a Honban (1880), a Fővárosi Lapokban (1880–1885) és a Budapesti Szemlében jelentek meg (1882-től), néhány versét a Magyar Géniusz (1892) és a Népszava közölte (1897).

Főbb művei

F. m.: A franczia dráma fejlődése a XIX. század első felében. Bölcsésztudori értek. is. (Fővárosi Lapok, 1882
és külön: Bp., 1882)
Musset Éjtszakáiról. (Budapesti Szemle, 1882)
Alceste és a Misantrophia. Molière vígjátéka. Tanulmány. (Bp., 1890)
Bánfi Zsigmond: Tanulmányok. Összegyűjtötte Gyomai Zsigmond. Az előszót írta Beöthy Zsolt. (Bp., 1895)
ford.: Lessing, G. E.: Laokoon, vagy A festészet és költészet határairól. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Braun Zsigmond névvel. (Olcsó Könyvtár. 40. Bp., 1877
2. kiad. 1900)
Lindau Pál: Molière. (Olcsó Könyvtár. 74. Bp., 1879
2. kiad. 1895)
Loti, Pierre: Szuleima. Elbeszélés. Ford. (Budapesti Szemle, 1891).

Irodalom

Irod.: Haraszti Gyula: B. Zs.: Alceste és a misantrophia. (Bp., 1890)
Gyomai Zsigmond: B. Zs. életrajza. (Fővárosi Lapok, 1894. 111.)
Gyomai Zsigmond: Visszaemlékezés B. Zs.-ra. (Békés [folyóirat], 1894)
B. Zs. (Jogállam, 1923)
Magyar zsidó lexikon. (Bp., 1929)
Magyar színházművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője