Bánffy György
Bánffy György

2024. október 12. Szombat

Bánffy György

színész, politikus

Névváltozatok

1962-ig Hunyadi-Buzás György

Születési adatok

1927. június 19.

Budapest

Halálozási adatok

2010. szeptember 3.

Korfu

Temetési adatok

2010. szeptember 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hunyadi-Buzás Endre jogász, politikus, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője (1941–1944), Pápay Klára (1900–1984). Testvére: Bánffy Endre (1936–) orvos. F: 1955-től Sátory Matild gyógypedagógus. Leánya: Bánffy Eszter (1957–) régész, az MTA doktora; fia: Bánffy András (1960–) állatorvos.

Iskola

Középiskoláit az egri Ciszterci Gimnáziumban (1937–1941) és a bp.-i Érseki Katolikus Gimnáziumban végezte (1941–1945), Budapesten éretts. (1945). A Pázmány Péter Tudományegyetemen (1945), a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult (1950– 1953), színész okl. szerzett (1953).

Életút

Az ország német megszállása után részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (apja kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, ill. szülei közösen hamis igazolványokkal zsidó származású színészeket mentettek). A II. vh. végén szovjet hadifogságban volt, egy temesvári hadifogolytáborban volt (1944–1945). Jogi tanulmányainak megszakítása után Budapesten magántisztviselő és moziüzemvezető (1945–1949). Anyja biztatására kezdte el a színészi pályát: a filmgyári színészcsoport tagja (1949–1950), majd főiskolai tanulmányai mellett a Nemzeti Színházban játszott (1950–1953). Az Állami Bábszínház (1953–1954), a Fővárosi Operettszínház (1954–1960), a pécsi Nemzeti Színház (1960–1971), a József Attila Színház művésze (1971-től). A Zeneművészeti Főiskola beszédtanára (1978-tól). A forradalom idején a munkahelyi munkástanács tagja (1956. okt.–nov.), az MDF tagja (1989-től). Országgyűlési képviselő (1985-től; 1985–1990: pártonkívüli, Budapest 4. sz. választókerület [II. kerület]; 1989–1990: az Ellenzéki Demokraták parlamenti csoportjának vezetője; 1990–1994 MDF, Budapest 1. sz. választókerület [I.–II. kerület]). Egyike azon 21 képviselőnek, aki nemmel szavazott a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőre (1989). Az MDF frakció elnökségi tagja (1990–1994), az MDF etikai bizottságának tagja (1994–2000). Az Anyanyelvápolók Szövetsége (1989-től), a Polgári Tanácsadó Szolgálat elnöke (1990-től). A Magyar Vadászok Országos Szövetsége elnöke (1990. máj.-jún.). Kiváló beszédtechnikájú, kellemes orgánumú drámai színész volt, aki számos előadóestet is tartott. Szívesen játszott történelemformáló államférfiakat: monodrámákban mutatta be a nemzeti sorsfordító idők kiemelkedő gondolkodású magyar személyiségiet (gr. Bethlen Miklóst, gr. Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Zrínyi Miklóst). Igen jelentős szerepet vállalt a nyelvművelés, a beszédkultúra népszerűsítésében.

Elismerés

A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (1992), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994). Jászai Mari-díj (1965), érdemes művész (1971), SZOT Díj (1979), kiváló művész (1983), Kazinczy-díj (1989), Magyar Örökség Díj (1999), Kossuth-díj (2001), Bárczi-harang (2002), Magyar Szabadságért Díj (2010).

Szerkesztés

Vadászati írásai a Nimródban jelennek meg.

Főbb művei

F. szerepei: Lear király (Shakespeare:, Pécs, 1965)
Pekella (Illyés Gyula: Tiszták, Pécs, 1969)
I. Miklós cár (Korosztiljov, Vagyim: A kőszobor léptei, József Attila Színház, 1973)
Ékes-érdes anyanyelvünk. (Egyetemi Színpad, 1975)
Bethlen Miklós (Bethlen Miklós–Nemeskürty István: Noé galambja, Játékszín, 1978)
Széchenyi István (Siklós Olga: A legnagyobb magyar, Vigadó Színház, 1983)
Mitterer, Felix: Szibéria. (Monodráma, 1993)
Knurr (Mnouchkine, Adrian–Mann, Klaus: Mephisto, József Attila Színház, 1994)
Dózsa (Székely János:, József Attila Színház, 2000)
Széchenyi (Széchenyi István: A legnagyobb magyar, Budaörsi Játékszín, 2001)
Kossuth Lajos (Szakonyi Károly: Turini nyár, Madách Színház, 2002)
Idősebb férfi (Thuróczy Katalin: Cselédlépcső, József Attila Színház, 2002)
Rank (Ibsen: Nóra, József Attila Színház, 2005)
Tanácsos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő, Forrás Színházi Műhely, 2008)
A jeruzsálemi pátriárka (Lessing: Bölcs Náthán, Evangéliumi Színház, 2008)
előadóestjei: Anyád nyelvét bízták rád a századok
Sütő András: Nagyenyedi fügevirág
A levegő hőse. F. filmjei: Dalolva szép az élet (1950)
Ketten haltak meg (1966)
Tiltott terület (1968
Velencei Oroszlán 1969)
Magasiskola (1969)
Cannes különdíj 1970)
Sirokkó (1969)
Arc (1970)
Érik a fény (1970)
Harminckét nevem volt (1972)
Tűzoltó utca 25. (1973)
141 perc a befejezetlen mondatból (1974), Az ötödik pecsét (1976)
Töredék az életről (1980)
Kettévált mennyezet (1981)
Mephisto (1981)
Kettévált mennyezet (1982)
Redl ezredes (1984)
Tüske a köröm alatt (1987)
Küldetés Evianba (1988)
Rokonok (2006). F. tv: Ketten haltak meg. (1966)
Eötvös Loránd (1969)
Puskás Tivadar. (1970)
Végh Antal: Aranyalma. (1971)
Raffai Sarolta: Rúgósoron. (1971)
Thurzó Gábor: Angyal a karddal. (1972)
Kassák Lajos: Hazai történetek. (1972)
Nemeskürty István: György barát. (1972)
Hunyady Sándor: Három affér. (1972)
Ginzburg, Lev: A fekete Mercedes utasai. (1973)
Jókai: És mégis mozog a föld. (1973)
Kaposy Miklós: Peres feleim. (1973)
Kertész Ákos: Oda-vissza. (1975)
Szabó Gyula: Gyémántok. (1976)
Bereményi Géza: Fejezetek a Rákóczi szabadságharcból. (1977)
Szemes Marianne: Alízka. (1977)
Szalkai Sándor: Messinger István, az elefánt. (1978)
Vészi Endre: Muslicák a lisztben. (1978)
Berkesi András: Küszöbök. (1979)
Fóti Andor: Halál a pénztárban. (1981)
Szabó Gyula: Petőfi. (1981)
Gáspár Margit: Fekete császár. (1983)
Bokor Péter: Királygyilkosság. (1984)
Linda (1984– 1989)
Ungvári Tamás–Polgár András: Kémeri. (1985)
Móricz Zsigmond: Míg új a szerelem. (1985)
Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (1986)
Bokor Péter: Századunk. (1986)
Földesi József: Bújdosó András számonkérése. (1987)
Fekete Sándor: Szigorú idők. (1988)
Nagy Lajos: Két fiú ült egy padon. (1988)
Habe, Hans: Küldetés. (1989)
Földesi József: Tűréshatár. (1989)
Faludy György születésnapja. (1990). F. rádió: Móricz Zsigmond: Tündérkert. (1967)
Ibsen: Peer Gynt. (1972)
Poétacenzúra Debrecenben. A Magyar Rádió Karinthy Színpada. (1976)
És–Páratlan oldalak. (1979)
Flavius Josephus: A zsidó háború. (1980)
Kaposy Miklós: Színek a színházak történetéből. (1980)
Kaposy Miklós: Lapok a lapok történetéből. (1980)
Karc. (1980)
Kaposy Miklós: Nem volt mindig papsajt. (1980)
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem. (1984)
Volt egyszer egy társulat. (1984)
Sinkó Ervin: Optimisták. (1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője