Bándi Gábor
Bándi Gábor

2024. április 18. Csütörtök

Bándi Gábor

régész, muzeológus

Névváltozatok

Kostya

Születési adatok

1939. augusztus 17.

Budapest

Halálozási adatok

1988. július 26.

Veszprém


Család

Sz: Kostya Sándor, Balázs Gabriella. F: Villányi Éva. Fia: Bándi Zsolt (1965. okt. 20. Pécs). 1945-ig Bp.-en élt, szülei válása után Kalocsára költözött, a nagyszüleihez.

Iskola

A kalocsai I. István Gimnáziumban éretts. (1957), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári–régész okl. szerzett (1962), ősrégészetből doktorált (1963).

Életút

A pécsi Janus Pannonius Múzeum régész-muzeológusa (1962–1966), a Régészeti Osztály vezetője (1966–1973), a múzeum tud. titkára (1970–1973), a Vas Megyei Múzeumok igazgatója és a Régészeti Osztály vezetője (1973–1985); közben az USA-ban tanulmányútja során muzeológiai kérdésekkel fogl. (1983). A Művelődésügyi Minisztérium Központi Múzeumi Igazgatóságának igazgatóhelyettse (1985–1988) és a Múzeumi Osztály vezetője (1988. máj.–júl.). Az MTA–TMB-n Kalicz Nándor aspiránsa (1967– 1970). ősrégészettel fogl. Tud. pályafutásának kezdetén jelentős eredményeket ért el a Dunántúl kora és középső bronzkori kutatásában (1962–1973). Feltárta a pécs-nagyárpádi kora bronzkori települést, s részt vett a székesfehérvári múzeum által létrehozott földvárkutató munkaközösség munkájában. A lovasberényi Mihályvárott (Fejér m.) az egyetlen magyarországi középső bronzkori fémvárat tárta fel. Vas megyében megindította a magyar régészeti légifotóztatást (1980) és a régészeti topográfia előkészítését (1981), létrehozta Magyarország első, a velemi Szent Vid-hegyen építeni kezdett Régészeti Parkját (amelyből csupán néhány épületrekonstrukció készült el). Muzeológusként több új Vas megyei múzeumi kiállítóhelyet alapított meg: a szalafői és a cáki népi műemlékeket (1977), a Ság-hegyi múzeumot (1977), a műemléki rekonstrukció után a sárvári várban a Nádasdy Ferenc Múzeum új állandó kiállítását (1978), a kőszegi Patikamúzeumot (1979), a körmendi Rába Helytörténeti Múzeumot (1981) és a szentgotthárdi Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumot (1983). Nemzetközi hírnevet szerzett továbbá a Szombathelyi Textilbiennálénak (1974-től) és a Velemi Textilművészeti Alkotóműhelynek (1975-től), valamint megnyitotta a Szombathelyi Képtárat (1985).

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottság ősrégészeti Albizottsága (1978-tól) és az Országos Múzeumi Tanács tagja (1978-tól), főtitkára (1985– 1988).

Elismerés

Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1980), Móra Ferenc-emlékérem (1983), Vas Megyéért Emlékérem (posztumusz, 1999).

Szerkesztés

A Múzeumi Közlemények szerkesztője (Kovács Tiborral, 1980–1984).

Főbb művei

F. m.: Ebergőci kora vaskori kincslelet. (Archaeológiai Értesítő, 1962)
Adatok Baranya megye Árpád-kori településtörténetéhez. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1963)
A dél-dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete. (Dunántúli Dolgozatok. 4. Pécs, 1967)
A dunántúli mészbetétes edények népe keletmagyarországi kapcsolatai. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1968)
Die historischen Beziehungen der Bronzezeitlichen Szeremle-Gruppe. Kovács Tiborral. (Acta Archaeologica, 1970)
A dunántúli mészbetétes edények népe észak-dunántúli csoportjának kialakulása és elterjedése. (Vas Megyei Múzeumok Évkönyve, 1972)
Újabb adatok a bronzkori nyélcsöves csákányok elterjedéséhez. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1972/73)
Über die Ursprung und die historischen Beziehungen der Tonstäampel der bronzezeitlichen Gruppen Madarovce und Polanda. (Preistoria Alpina, 1974)
Baranya megye az őskorban. F. Petres Évával, Maráz Borbálával. (Baranya megye története az őskortól az Árpád-korig. Szerk. is. Többekkel. Pécs, 1979)
Die terminologischen und relativchronologischen Probleme der frühen und mittleren Bronzezeit in Westungarn. (Atti X. Simposio Internazionale sulla fine del Neolitico e gli inizi dell’Eta del Bronzo in Europa. Verona, 1982)
Das Golddiadem von Velem. „Nord-Süd Beziehungen” (Savaria, 1982)
A magyar múzeumi hálózat fenntartási és irányítási problémái. (Múzeumi Közlemények, 1984)
Somogyvár Kultur. Die „Kisapostag- Problematik”, die inkrustierten Keramik. (Kulturen der Frühbronzezeit der Karpatenbeckes und Nordbalkans. Beograd, 1984).

Irodalom

Irod.: Kiss Attila: B. G. (Janus Pannonius Múzeum Évkönve, 1989)
Kovács Tibor: Gábor Bándi. (Acta Archaeologica, 1990)
Kiss Attila: Bibliographie der wissenschaftlichen Tätigkeit von Gábor Bándi. (Acta Archaeologica, 1990)
Ilon Gábor: B. G. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője