Család

Sz: Kostya Sándor, Balázs Gabriella. F: Villányi Éva. Fia: Bándi Zsolt (1965. okt. 20. Pécs). 1945-ig Bp.-en élt, szülei válása után Kalocsára költözött, a nagyszüleihez.

Iskola

A kalocsai I. István Gimnáziumban éretts. (1957), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári–régész okl. szerzett (1962), ősrégészetből doktorált (1963).

Életút

A pécsi Janus Pannonius Múzeum régész-muzeológusa (1962–1966), a Régészeti Osztály vezetője (1966–1973), a múzeum tud. titkára (1970–1973), a Vas Megyei Múzeumok igazgatója és a Régészeti Osztály vezetője (1973–1985); közben az USA-ban tanulmányútja során muzeológiai kérdésekkel fogl. (1983). A Művelődésügyi Minisztérium Központi Múzeumi Igazgatóságának igazgatóhelyettse (1985–1988) és a Múzeumi Osztály vezetője (1988. máj.–júl.). Az MTA–TMB-n Kalicz Nándor aspiránsa (1967– 1970). ősrégészettel fogl. Tud. pályafutásának kezdetén jelentős eredményeket ért el a Dunántúl kora és középső bronzkori kutatásában (1962–1973). Feltárta a pécs-nagyárpádi kora bronzkori települést, s részt vett a székesfehérvári múzeum által létrehozott földvárkutató munkaközösség munkájában. A lovasberényi Mihályvárott (Fejér m.) az egyetlen magyarországi középső bronzkori fémvárat tárta fel. Vas megyében megindította a magyar régészeti légifotóztatást (1980) és a régészeti topográfia előkészítését (1981), létrehozta Magyarország első, a velemi Szent Vid-hegyen építeni kezdett Régészeti Parkját (amelyből csupán néhány épületrekonstrukció készült el). Muzeológusként több új Vas megyei múzeumi kiállítóhelyet alapított meg: a szalafői és a cáki népi műemlékeket (1977), a Ság-hegyi múzeumot (1977), a műemléki rekonstrukció után a sárvári várban a Nádasdy Ferenc Múzeum új állandó kiállítását (1978), a kőszegi Patikamúzeumot (1979), a körmendi Rába Helytörténeti Múzeumot (1981) és a szentgotthárdi Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumot (1983). Nemzetközi hírnevet szerzett továbbá a Szombathelyi Textilbiennálénak (1974-től) és a Velemi Textilművészeti Alkotóműhelynek (1975-től), valamint megnyitotta a Szombathelyi Képtárat (1985).

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottság ősrégészeti Albizottsága (1978-tól) és az Országos Múzeumi Tanács tagja (1978-tól), főtitkára (1985– 1988).

Elismerés

Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1980), Móra Ferenc-emlékérem (1983), Vas Megyéért Emlékérem (posztumusz, 1999).

Szerkesztés

A Múzeumi Közlemények szerkesztője (Kovács Tiborral, 1980–1984).