Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1937–1942), a bolognai egyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1943).

Életút

A Városmajori Sakkör, a bp.-i Vendéglátók és a Tipográfia sakkozója. Mester (1945), sakkfeladványszerző-mester (1965); szakoktató (1947), a sportág egyik első mesteredzője (1957). Tábla melletti sakkban a bp.-i Charousek-emlékversenyen 3–4. (1953); Tirana 1–2. (1959). Sakkfeladványszerzőként a tanulmány osztályban 2. (1960/62). A Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségének vidéki főtitkára (1945–1949), a magyar válogatott csapatkapitánya és szekundánsa. Sakkfeladványszerzőként összesen 48 ún. rekordfeladványt készített. A modern sakk-versenyszabályok és a magyarországi minősítési rendszer kidolgozója. Asztalos Lajossal írt könyve a magyar sakkirodalom egyik klasszikusa (A sakkjáték elemei, 1–3., 1952–1954).

Szerkesztés

A Magyar Sakkvilág (1946–1949), a Sakkhíradó (1949–1950), a Magyar Sakkélet szerkesztője (1951–1972); egyúttal a lap tanulmányrovatának vezetője is (1957–1979); a Népszava rovatvezetője (1953–1979).