Bán Frigyes
Bán Frigyes

2022. május 19. Csütörtök

Bán Frigyes

filmrendező

Névváltozatok

Balogh Frigyes

Születési adatok

1902. június 19.

Kassa

Halálozási adatok

1969. szeptember 30.

Budapest


Iskola

Kassán két évig hadapródiskolába járt, Miskolcon felsőkereskedelmi érettségi vizsgát tett (1920).

Életút

A Star Filmgyár munkatársa, Deésy Alfréd mellett felvételvezető, vágó, segédrendező, forgatókönyvíró (1922–1929); közben visszatért Kassára, ahol újságíróként dolgozott. A Bethlen téri Színház tagja (Balogh Frigyes néven, 1929–1934), a Magyar Filmiroda Rt. (MAFIRT) felvételvezetője, segédrendezője és vágója (1934–1939), önálló filmrendező (1939-től). Gyakran fordult a magyar irodalom klasszikusaihoz, de történelmi témájú filmeket és vígjátékokat is rendezett. Filmjeit szakmai biztonsággal, igényességek, biztos színészvezetéssel készítette. Egyik korai filmjét (Egy éjszaka Erdélyben) a Velencei Filmfesztiválon is bemutatták (1941), majd az első bolgár–magyar koprodukciós film rendezője (Tengerparti randevú, 1943). Az államosítás első – és mindjárt világhírű alkotásának – a Talpalatnyi földnek (Szabó Pál: Lakodalom – Keresztelő – Bölcső trilógiájából) rendezője, amely a paraszti élet megrendítő erejű ábrázolása (1948). Semmelweis c. filmje a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a legjobb életrajzi film díját nyerte el (1953). Életének utolsó szakaszában készített filmjeit az irónia és a szatírikus ábrázolásmód jellemzi.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950). Kossuth-díj (1950, 1952, 1954), érdemes művész (1952), kiváló művész (1966).

Főbb művei

F. filmjei.: Mátyás rendet csinál (1939)
Zavaros éjszaka (forgatókönyvíró is, 1940)
Egy éjszaka Erdélyben (1941)
Háry János (társ- forgatókönyvíró is, 1941)
Utolsó dal (1941)
Kadétszerelem (társ-forgatókönyvíró is, 1941)
Az éjszaka lánya (1942)
Az 5. számú őrház (1942)
Csalódás (1942)
Legény a gáton (1943)
Éjjeli zene (1943)
Tengerparti randevú (magyar–bolgár, 1943)
A három galamb (1944)
Azért is maradok (1944)
Mezei próféta (nem mutatták be!, 1947)
Talpalatnyi föld (1948)
Úri muri (1949)
Felszabadult föld (forgatókönyvíró is, a Talpalatnyi föld folytatása, 1950)
Tűzkeresztség (1951)
Semmelweis (1952)
Első fecskék (1952)
Rákóczi hadnagya (1953)
A császár parancsára (1956)
Csendes otthon (1957)
Csigalépcső (1957)
Szent Péter esernyője (forgatókönyvíró is, 1958)
Szegény gazdagok (forgatókönyvíró is, 1959)
Rangon alul (1960)
Felmegyek a miniszterhez (1961)
Napfény a jégen (forgatókönyvíró is, 1961)
Dunai kirándulás (csehszlovák, 1962)
Prakovszky, a siket kovács (tv, 1963)
A pénzcsináló (1963)
Kár a benzinért (1964)
Büdös víz (1966).

Irodalom

Irod.: Balázs Béla: Jegyzetek a „Talpalatnyi földről”. (Szabad Nép, 1948. dec. 18.)
Molnár Frigyes: Talpalatnyi föld. (Csillag, 1949)
Sas György: 26 film után. (Film, színház, muzsika, 1959. márc. 27.)
Zilahi Jenő: Reflektorfényben B. F. (Pest megyei Hírlap, 1967. febr. 12.)
Karcsai Kulcsár István: B. F. (Filmvilág, 1969)
A 25 éves Talpalatnyi föld. (Filmtudományi Szemle, 1973)
Bencsik Imre: Hogyan csináltunk filmet 1948-ban? Egy forgatókönyvíró emlékei. (Filmkultura, 1985).

Megjegyzések

Az első, háromszoros Kossuth-díjas művész. Egyetlen filmjében, a Napfény a jégen (1961) c. revüben maga is szerepelt (egy rövid jelenetben egyetemi tanárt alkotott).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője