Bán Antal
Bán Antal

2024. október 6. Vasárnap

Bán Antal

politikus

Névváltozatok

1945-ig Rozmayer

Születési adatok

1903. augusztus 30.

Baranyabán, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1951. augusztus 25.


Család

Sz: Rozmayer Ferenc magántisztviselő, Friedrich Ilona. F: Bajazett Amália. Elvált. Élettársa: Develák Margit.

Iskola

Hat elemit végzett, géplakatosnak tanult, később magánúton érettségi vizsgát tett.

Életút

A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség (KIMSZ, 1918-tól), ill. a KIMSZ országos ellenőrző bizottságának tagja (1919). A Tanácsköztársaság bukása után a szerb uralom alá került Bácskába menekült, ahol uradalmi gépészként dolgozott, ill. tisztviselőként helyezkedett el (1919. nov.–1929), a munkáskamara szabadkai kirendeltségének alkalmazottja (1929–1933), vezetője és újvidéki központjának főtitkárhelyettese (1929–1938), majd kereskedőként és könyvelőként dolgozott (1938–1944). A Jugoszláviai, majd a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP, ill. SZDP) tagja (1922–1948), a párt vajdasági vezetőségének (1931–1939), az újvidéki pártszervezetnek alelnöke (1939–1943). Délvidék Magyarországhoz való visszacsatolása után a hatóságok hat hónapra internálták, ezt követően a bp.-i központ és az újvidéki pártszervezet közötti összekötő lett. Az SZDP értelmiségi kérdésekkel foglalkozó titkára (1943–1944), a párt illegalitásba kényszerítése után részt vett a Magyar Front tevékenységében. Az SZDP bp.-i ideiglenes intézőbizottságának vezetője (1945. jan.–febr.), a párt főtitkárhelyettese és a főtitkárság vezetője (1945). Az SZDP képviselője a Budapesti Nemzeti Bizottságban és a törvényhatósági bizottságban (1945); az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Bp., 1945. ápr.–nov.), ngy.-i, ill. ogy.-i képviselő (Bp., 1945–1948). Az Országos Gazdasági Tanács alelnöke (1945. máj. 4.–jún. 1.), iparügyi miniszter (1945. jún. 1.–1948. febr. 26.), a baloldali szociáldemokraták egyik vezéralakjaként támogatta az együttműködést a kommunistákkal, szorgalmazta az államosítási programot és a tervgazdálkodás bevezetését, a két munkáspárt egyesülését azonban ellenezte. 1948 tavaszán, mivel szembehelyezkedett az SZDP és az MKP készülő fúziójával, „a munkásegység ellenzőjeként” kizárták a pártból, s az ország elhagyására kényszerítették. Csehszlovákiában (1948), Svájcban (1948–1949 és 1951) és Nagy-Britanniában élt (1949–1951). A Nemzetközi Szocialista Konferencia Bizottság (COMISCO), ill. a Szocialista Internacionálé által (a Peyer Károly vezette csoporttal szemben) az SZDP jogfolytonos szervezetének elismert Magyarországi Szociáldemokrata Párt Emigrációban főtitkára (1948–1951), s képviselője a Közép- és Kelet-Európai Szocialista Unióban. Elzárkózott az együttműködés gondolatától az USA-val, s elutasította a Magyar Nemzeti Bizottmányban való részvételt.

Emlékezet

Hamvait 1988. dec.-ben szállították Magyarországra.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend, Magyar Köztársasági Érdemrend.

Főbb művei

F. m.: A Szociáldemokrata Párt politikai irányvonala. Összeáll. (Bp., 1945)
The Story of the Socialism in Eastern Europe. (London, 1951)
The Curtain Falls. Ciolkosz, Adammal, Majer, Václavval (London, 1951
magyar nyelven: A függöny legördül. Kelet-Európa szocialista pártjainak sorsa. címmel. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Erőss Ferenc: Magyar „munkásvezérek” Nyugaton. (Bp., 1961)
Strassenreiter Erzsébet: B. A. (Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1–2. (Bp., 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője