Baloghy Ernő
Baloghy Ernő

2022. január 17. Hétfő

Baloghy Ernő, balogi

politikus

Születési adatok

1867. november 8.

Bécs

Halálozási adatok

1941. október 1.

Budapest


Család

Apja az Osztrák Nemzeti Bank jogtanácsosa volt.

Iskola

Középiskoláit Bécsben és Grazban végezte, a bp.-i tudományegyetem jogtud. doktori okl. szerzett (1890), majd tanulmányokat folytatott Berlinben, Párizsban és Oxfordban is.

Életút

Zomborban ügyvéd és a helyi felsőkereskedelmi iskola előadója (1890–1917). A Függetlenségi és 48-as Párt bácskai ügyvezető elnöke, ogy.-i képviselője (Újverbászi, [Bács-Bodrog vm.] választókerület, 1906–1910), az első pártszakadáskor Justh Gyulához, a másodiknál gr. Károlyi Mihályhoz csatlakozott. Bács-Bodrog vm. és Zombor utolsó főispánja (1917. júl.–1918. nov.), majd az I. vh. végén kormánybiztosa (1918. nov.–dec.), ill. Szabadka főispánja is (1917. aug.–1918. nov.). A Károlyi-kormányban miniszterelnökségi államtitkár (1918. dec. 12.– 1919. jan. 19.), a Berinkey-kormányban az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével mb. tárca nélküli miniszter (1919. jan. 19.–1919. márc. 21.), a Tanácsköztársaság bukása után Bp.-en ügyvéd, részt vett a függetlenségi párt újjászervezésében, de a politikai életben vezető szerepet már nem játszott (1919–1920). Az 1910-es évek egyik jelentős nemzetiségi politikusa. Fő művében (A magyar kultúra és a nemzetiségek, 1908) kifejtette egy harmincmilliós, osztrák gyámkodástól mentes nagy Magyarország megteremtésének szükségességét. Úgy vélte, hogy ezen a tájon a kultúrát egyedül csak és kizárólag a „magyar faj” képviseli, ill. hogy a nemzetiségiek „önálló kultúrfeladatokra” képtelenek, ezért erőteljes magyar politikát követelt. Műve nagy vihart kavart, különösen Jászi Oszkár támadta erőteljesen.

Szerkesztés

A Szabadkán megjelenő Bácska (1890–1905), ill. a Bácskai Hírlap c. lapok szerkesztője (1906–1909), a pártszakadás után a Délmagyarország alapító szerkesztője (1909–1910). Cikkei a fentieken kívül még a Jog (1896-tól), a Magyarország (1905–1909), a Pesti Hírlap (1908-tól) és a Pester Lloyd c. lapokban jelentek meg (1921-tól).

Főbb művei

F. m.: Adatok a zombori takarékpénztár 25 éves történetéhez. 1868–1893. (Zombor, 1894)
A képviselői mentelmi jog köréből. (Bp., 1907)
A magyar kultúra és a nemzetiségek. (Bp., 1908)
A magyar nyelv és a választási reform. (Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Irod: Kalapis Zoltán: B. E. (Magyar Szó 1992. nov. 7.
K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője